Rendszerüzenet

Kocsis-Holper Zoltán: "A kortárs zene rólunk szól"

Kocsis-Holper Zoltán: "A kortárs zene rólunk szól"

Interjú Kocsis-Holper Zoltánnal, a debreceni Kodály Kórus vezető karnagyával, kortárs zenéről és a Budapest Music Centerben megvalósuló alkalmakról.

Kocsis-Holper Zoltán - fotó: Fejes Márton

A Kodály Kórus – bár egyébként is sokat utazik, számos felkérésnek eleget téve – most egy egész koncertsorozat erejéig kimozdul Budapestre, ráadásul saját szervezésben. Mi hívta életre a saját sorozatot? 

A Kodály Kórusnak tulajdonképp alapítása óta kitűzött célja, hogy a kortárs zenét és a kortárs szerzőket támogassa, népszerűsítse határon belül és kívül. Ilyen értelemben egy kortárs zenéket bemutató koncertsorozat indítása nem újszerű gondolat. Tavaly a Magyar Művészeti Akadémia felkérésére állítottuk össze a „Kodály öröksége” műsort, amelyben olyan zeneszerzőktől énekeltünk, akik a kodályi úton működnek, az Ő eszméinek megfelelően irányítják a tollukat. A sikeres bemutatót követően Tóth Péter zeneszerzővel beszéltünk arról, milyen jó lenne, ha nagyobb teret tudnánk adni a kortársaknak, ahol deklaráltan a magyar és külföldi szerzőket is népszerűsítjük. Ehhez az énekkar elnyerte a Magyar Művészeti Akadémia és az NKA támogatását, így tud megvalósulni a sorozat most a székhelyünkön kívül, Budapesten, ahol bízunk benne, érdeklődő fülekre talál.

Mennyire van fókuszban a kortárs zene előadása a nemzeti énekegyüttesek esetében?

A nemzeti együttesek tapasztalatom szerint nagyon fontosnak tartják a kortárs zene ápolását, de mindenki a saját profilja szerint végzi. A Kodály Kórus az erőteljes oratorikus profilja mellett a hangszerkíséret nélküli (a cappella), vagy a kis apparátust igénylő művek előadásában a legerősebb, ezért a koncertsorozatunk is ilyen művekből táplálkozik.

Mi a tapasztalat, a közönség hogyan fogadja a kortárs zenét, legyen az magyar vagy külföldi?

Úgy gondolom, a közönség mindig úgy választ – és az mindegy, hogy kortárs vagy nem kortárs – hogy amit hall, az számára jó zene-e, vagy sem. A kortársban is sok irányzat létezik, az biztosan érezhető, hogy a kodályi tradíción alapuló tonális kóruszene népszerűségnek örvend.   Mert azon túl, hogy a megszokott zenei hagyományokból merít,  ráadásul a mai világra reflektál, a mi problémáinkat feszegeti – s ha magyar nyelvű szövegre íródott, még közelebb tudunk lépni hozzá.

Három koncertet hirdettetek meg, mi lesz a tematikájuk?

Az első koncert február 10-én, pénteken 19 órától lesz, a címe Az Óperenciás tengeren túl – kóruszenék távoli mezőkről. Olyan kórusműveket válogattunk a műsorba, amelyek vagy fizikailag mutatnak komoly messziségekbe, mint például nyugatra az Egyesült Államok, északra Izland, keleti irányban Japán; vagy a határokat másként próbálják feszegetni, így kerültek be álom és ébrenlét, vagy az élet és halál mezsgyéjét tematizáló művek. A magyarokat Kocsár Miklós és Orbán György képviseli, de a népszerű amerikai Eric Whitacre-től is fogunk énekelni, és három izlandi művet is műsorra tűzünk.

A sorozat második állomásán kissé elengedjük a klasszikus kóruszene gyeplőjét és egy könnyedebb hangvételű műsorral készülünk, főként szórakoztató és különös hangzású műveket bemutatva – ez április 28-án, szintén pénteken lesz. A harmadik állomás május 19-e (szintén pénteki nap), amikor is megtartjuk A líra ünnepét, Petőfi Sándor kétszáz éves jubileuma tiszteletére, s amelyen kortársak által lírikus kompozíciókat megzenésítő műveket éneklünk. Főként magyar zeneszerzőket hallhat a közönség, például Balázs Árpád, Gyöngyösi Levente, Beischer-Matyó Tamás, Tóth Péter, Vajda János; de egy-két külföldi komponistát is megmutatunk.

Kodály Kórus

A Petőfi 200 kapcsán valamilyen különlegességet hallhat a közönség?

Petőfi Sándort nagyon sokan megzenésítették, Kodály is. Ami biztosan fog a műsorunkon szerepelni, az Gárdonyi Zoltántól a Szeptember végén megzenésítése – melyet nagyon különleges szépségű műnek tartok. Debrecen számára is fontos személyiség Gárdonyi Zoltán, meghatározó karnagya volt a városnak, aki által Berkesi Sándor is Debrecenbe került. Valamint egy Tóth Péter-mű ősbemutatóját is van szerencsénk előadni ezen a koncerten.

A koncertek helyszíne a Budapest Music Center.

A BMC nagyon színes, nagyon befogadó tér, a kóruskoncertekre abszolút mértékben alkalmas – nagyon szeret is a Kodály Kórus ott énekelni –, ráadásul számos kortárs program helyszíne, ezért ilyen értelemben ez a sorozatunk a lehető legjobb helyre kerül itt.

Amint beszéltünk róla, a Kodály Kórusnak missziója a kortárs zene megszólaltatása, a Te pályádon milyen szerepet tölt be?

Szoros kapcsolatban vagyok a kortárs művekkel, szeretem, ha szívből szólnak, szívhez szólnak, ha van fontos mondanivalójuk. A kortárs zene rólunk, a mi világunkról szól, arra reflektál, olyan gesztusokat, eszközöket használ, amelyeket értünk. A régi mestereket, műveket már megszűrte az idő, a kortárs zenéknél ez még nincs meg, főleg, ha egy ősbemutatóról beszélünk. Ilyen szempontból felelősség is, hogy mit tűzünk a zászlónkra. Én ezt a kihívást nagyon szeretem, és a kórus is osztozik abban az érzésben, hogy a jövő számára dolgozunk: ha fontosnak tartunk egy-egy alkotást, akkor próbálunk hozzájárulni ahhoz, hogy ezek a darabok a későbbiekben is fent maradhassanak.

Van személyes kedvenced a sorozatban énekelt művek közül?

Mivel én állítom össze a műsorokat, valamennyire az én általam szeretett és tisztelt műveket tartalmazza mindegyik, kedvencet nem is választanék, inkább a teljes programok azok. Az ősbemutatókra mindig külön izgalommal készülök, ilyenkor az újdonság ereje motivál.  

A műsorkiírás szerint a vezénylés mellett műsort is vezetsz. Mesélni fogsz a közönségnek a programról?

Az a tapasztalatom, hogy a közönség jó néven veszi, ha nemcsak a műveket hallhatja. Ne feledjük el, hogy a szimfonikus zenekari hangversenyen két-három darab hangzik el – és ott is jó, ha az akár már jól ismert művekről is mondanak pár szót –, a kóruskoncerteken legalább tíz rövidebb mű kerül terítékre. Ahhoz, hogy a gondolatisága, az egymáshoz való kapcsolódása nyilvánvaló legyen a szerzeményeknek, érdemes pár érdekességet elmondani, esetleg megfigyelési szempontokat adni a közönségnek, a nagyobb megértés által pedig sokkal mélyebbre tud hatni a zene. 

 

Szerző: Kiss Judit Erzsébet

További híreink

Megjelent a Kodály Filharmonikusok és a Kodály Kórus 2024/2025-ös évadának részletes műsora!

 

Lapozgassák online, IDE KATTINTVA, vagy szerezzék be a a Klassz Pont jegyirodában, a Kölcsey Központban és a Tourinform Irodában.

 

Bérletvásárlás július 1-től!

Budapest Music Center 4000 négyzetméteres zenei központja ad otthont a Kodály Kórus legújabb kortárs koncertsorozatának.

A(z) Kodály Filharmónia Debrecen oldalon az üzemeltető süti fájlokat (cookie) használ, az adatvédelmi szabályzat rendelkezései szerint. A süti fájlok a számítógépén tárolódnak.