Rendszerüzenet

„A Német requiem elvárások nélkül szól minden emberhez”

„A Német requiem elvárások nélkül szól minden emberhez”

2019 óta a Kodály Filharmonikusok első vendégkarmestere. Hány alkalommal dolgozott már együtt a zenekarral?

Három hangversenyt vezényeltem eddig. Többek közt 2017-ben Strauss-kürtversenyeket és Hacsaturján Álarcosbál-szvitjét, 2018-ban egy Sibelius-hegedűversenyt és Brahms II. szimfóniáját. 2020-ban Smetana Moldváját és Dvořák VIII. szimfóniáját adtuk elő a zenekarral, természetesen kiváló szólisták közreműködésével. A 2020/2021-es évadra tervezett két koncert nem tudott megvalósulni, a mostani évadban egy alkalommal találkozunk.

Főleg Németországban dolgozik. Milyen érzés, amikor itthon vezényel?

Idén nyolc különböző országban vezényelek, Európában és Ázsiában is, jelenleg a Müncheni Állami Operában, ami az egyik legjelentősebb, leghíresebb intézmény a világon. Elég széles spektrumát látom ezért a komolyzenei világnak. Mindig kiemelten fontos pillanat számomra, amikor Magyarországon vezényelek, hiszen haza tudom vinni a tapasztalatokat és a gondolatokat is, amik azok kapcsán megfogalmazódnak bennem. Otthon mindig igyekszem új impulzusokat adni, és a repertoárt színesíteni. A lelki, szellemi értékeket minél mélyebben, meghatóbban, hangversenyek, zenei üzenetek formájában átadni, ezáltal megőrizni őket – mely a mai világban nagyon fontos – ez a feladatom karmesterként, különösen a hazámban. 

Káli Gábor

Idén az október 19-én bemutatott Német requiem lesz a közös munkájuk. Hogyan esett erre a műre a választás?

Somogyi-Tóth Dániel, Debrecen főzeneigazgatója javasolta, aminek én nagyon örültem. Remek választás, mert Magyarországon szerintem kevés alkalommal hangzik el. Németországban viszont minden kórus énekli, állandóan repertoáron van, annak ellenére, hogy nagyon nehéz darab. Számomra személyesen is nagyon fontos mű, mert Berlinben, egy régi vágású, a tradíciót ismerő, német professzortól tanultam meg ezt a zenét, és a célom, hogy sokkal többet és jobban játsszuk Magyarországon is.

Saját tapasztalata szerint mit jelent ez a mű a németek számára?

Azt mindenki tudja, hogy a Luthertől származó vallásforradalom, az egész protestáns szemlélet gyökere Németországban van. A Német requiem is ehhez a szellemiséghez kapcsolódik szorosan. Brahms nagyon jó időben írta meg ezt a korszakalkotó művet, mely nyitott fülekre és szívekre talált. Mert a Német requiem olyan oratorikus, ha úgy tetszik vallásos szerzemény, mely a Bach-i, Schütz-i hagyományokat folytatja, de a katolikus hagyományú requiemekkel ellentétben nem a latin nyelvű, liturgikus szövegeket veszi alapul. A közvetlenségével, mely nyelvéből is adódik, felszabadultabb módon tud egy olyan komoly témával foglalkozni, mint a halál. A brahms-i zene és szöveg együttese mindenki számára képes megnyílni.

Ezek szerint a nemzeti nyelv használatán túl a zenében is új dolgot hozott.

Teljes mértékben. Talán ahhoz lehetne hasonlítani ennek jelentőségét, mint amikor lefordították a Bibliát különböző országok anyanyelvére, és onnantól az egyszerű emberek is el tudták olvasni. Brahms ugyanezt hozza zenében: mindenkihez képes szólni, és mindenkit magával ragad.

Mi a tapasztalata? Egy német zenekar vagy kórus másként adja elő?

Itt is csak a nyelv szerepére szeretnék visszatérni, mely elementáris erővel hat a zenére: ugyanis a német nyelv és Brahms zenéje között nagyon sok hasonlóságot lehet felfedezni. Ha csak a nyelv lejtését hozzuk ide példának: az ige múlt időben a németben gyakran a mondatok végén áll, ezért oda kerül a hangsúly, és a zenében is ez érvényesül. Tulajdonképp egy auftaktikus jelenséget figyelhetünk meg, a zene a végére „indul”, a végén lesz hangsúlyos. Ez az előadásmód természetes módon van jelen Németországban, de elsajátítható nem német anyanyelvű zenekarok számára is.

Most fog először együtt dolgozni a Kodály Kórussal.

Nagyon szeretek kórussal dolgozni. Az opera világában született meg ez az érzés bennem, ahol napi szinten dolgoztam, dolgozom velük együtt. A Kodály Kórus egy fantasztikusan jó hírű énekkar, és a zenekarhoz hasonlóan velük is egy más megközelítésben szeretném előadni a Német requiemet. Nagyon kíváncsian várom, hogy tudunk egymás gondolataira reagálni, egymás felé hajlani. Az én célom, hogy ezt a zenét az egyházi zenére sokszor jellemző pátosz és merevség nélkül, inkább folyékonyabban, közvetlenebb, emberibb hangon szólaltassuk meg. Ha ezt a protestáns szellemiséget bele tudjuk vinni az előadásmódba, akkor a darab jobban meg tudja magát mutatni, és sokkal inkább meg tudjuk érinteni a hallgatóság érzelmeit, lelkét.

Kovács István

Két fontos szereplője lesz még a hangversenynek, Csővári Csilla és Kovács István szólisták.

Kovács István operaénekessel már több alkalommal volt szerencsém találkozni. Eötvös Péter egy kurzusán mindketten részt vettünk, ahol a Kékszakállút énekelte. Illetve Aachenben, ahol az első állásom volt a főiskola után, egyszer beugrott énekelni Don Giovanni szerepébe, ott is találkoztunk. Kovács Istvánnak van egy egyetemes rálátása a német zenére. Olyan tudással rendelkezik, mely nagyon fontos számom a mostani előadáshoz. Csővári Csilla énekművészről hasonló dolgokat lehet elmondani, mint rólam. Budapesten végzett a Zeneakadémián, majd még egy diplomát szerzett Berlinben. A német zenét ő is Németországban sajátította el, és rengeteget dolgozott és dolgozik itt. A nyelvet mind a ketten helyben, anyanyelvi beszélőktől tanultuk meg. Ez még további kulcsokat és megértést ad például a Német requiemhez. Sokat énekelte is már ezt a darabot. A két énekes szólista még további nívót ad a mostani debreceni bemutatóhoz. 

Csővári Csilla

Hogyan készüljenek a koncertlátogatók ennek a műnek a befogadására?

A szöveget érdemes előre elolvasni, azért is, mert nem az, amit előzetesen várnánk egy requiemtől. Nagyon könnyen érthető az üzenete, és a benne lévő képek magukkal ragadják az embert. Ezen túl csak nyitottságra van szükség, mert a darab minden, de tényleg minden emberhez elvárások nélkül szól, a hazaérkezés, hazatalálás élményét nyújtva.

– Kiss Judit Erzsébet –

További híreink

November 2-án, a Händel Theodora című produkcióval indul a Kodály Filharmónia és Filharmónia Magyarország közös sorozata, a Filharmónia összhang bérlet, mely neves hazai komolyzenei együtteseket hoz el a Kölcsey Központba.

2021-ben ötven éve hivatásos énekkar a Kodály Kórus Debrecen. Ennek megünneplésére jubileumi koncertsorozattal készülnek, mely mindegyike kiegészül olyan plusz elemekkel, melyek teret adnak az elmúlt öt évtizedre való emlékezésnek.

Október 19-én Káli Gábor karmester vezényletével mutatja be a Kodály Filharmonikusok és Kodály Kórus Brahms oratóriumát Debrecenben. Interjú.

A(z) Kodály Filharmónia Debrecen oldalon az üzemeltető süti fájlokat (cookie) használ, az adatvédelmi szabályzat rendelkezései szerint. A süti fájlok a számítógépén tárolódnak.