Rendszerüzenet

Online lesz látható Verdi Rigolettója

Online lesz látható Verdi Rigolettója

Giuseppe Verdi 1901. január 27-én hunyta le örökre szemeit, kivételes örökséget hagyva a világra. 2020. október 1-i hangversenyük közzétételével tisztelegünk a zeneszerző előtt.

A koncertfilm IDE kattintva érhető el, január 27-én, 20:15 órától!

Giuseppe Verdi 1851-ben Velencében bemutatott Rigolettóját nyugodtan tekinthetjük a műfaj mintadarabjának. A jellemábrázolás, a dallamalkotás és a drámai kifejezés olyan egységét mutatja fel, ami egycsapásra kijelölte helyét a romantikus repertoár élvonalában. Ha csak a mögöttünk lévő évtized adatait tekintjük át, a Rigoletto a nyolcadik legjátszottabb opera, és gyakorlatilag nem múlik el nap, hogy ne szólalna meg a világ valamelyik színházában.  Verdi remekműve az alapjául szolgáló „A király mulat” (Le Roi s’amuse) című dráma szerzőjét, Victor Hugo-t is magával ragadta. Az író, meghallgatva a III. felvonás híres kvartettjét (Bella figlia dell’ amore) felismerte, hogy az opera a prózai színművekhez képest azzal az óriási előnnyel bír, hogy egyszerre tudja megszólaltatni a szereplőket úgy, hogy azok gondolatai, érzései külön-külön és egységükben is követhetőek lesznek a közönség számára. A cenzúra – szokása szerint – a Rigoletto esetében is belenyúlt a készülő darabba, és csak az eredeti történelmi miliő és szereplő (I. Ferenc és  királyi udvara) mantuai herceggé történő „lefokozásával” tette lehetővé a bemutatót. A Rigoletto izgalmas jelenetei összesen hét áriát, öt duettet, egy-egy tercettet és kvartettet és két kórusszámot tartalmaznak, szokatlan bőkezűséggel osztogatva a bel canto melódiákat a közönség számára. Jól ismert a történet, miszerint a Herceg La donna e mobile (Az asszony ingatag) kezdetű áriájának kottáját a zeneszerző csak röviddel a bemutató előtt adta oda a tenoristának, nehogy annak dallama idő előtt kitudódjon. A főszereplők szólószámai jelentős énekesi kvalitásokat igényelnek, és ma már a legkedveltebb operaslágerek közé tartoznak.

Címszerepben: Alexandru Agache (Rigoletto)

Főbb szerepekben: Sipos Marianna (Gilda), Bódi Marianna (Maddalena), Balczó Péter (a mantuai herceg), Rácz István (Sparafucile)

Közreműködik: Wagner Lajos (Monterone gróf), Donkó Imre (Marullo, porkoláb), Böjte Sándor (Borsa), Náray Máté (Ceprano gróf), Náray-Geréd Emőke (Ceprano grófné, apród), Janovicz Zsófia (Giovanna), Kodály Filharmonikusok, Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán) / Csokonai Színház Énekkarának férfi tagjai (karvezető: Gyülvészi Péter)

 

Alexandru Agache

RIGOLETTO: „Oly szörnyű púposnak lenni, / Oly szörnyű bohócnak lenni! / Néha már arcomon megfagy a gúnykacaj, / Enyhülést hozna rám a sírás, de nem szabad.”

 

Sipos Marianna

GILDA: „Az álom földre szállt, mit várva vártam, / Ó, érzem, rám talált a boldogság.”

 

 

Bódi Marianna

MADDALENA: „Én is értem ám a tréfát, / Nem csaphat be ilyen könnyen, szép úrfikám!”

 

 

Balczó Péter

A MANTUAI HERCEG: „Ma még ez kell és teszem a szépet, / Ámde holnap már egy más lesz, ki kalandra hív!”

 

Rácz István

SPARAFUCILE: „Vagy künn az utcán gyilkolok, / Vagy otthon végzek vélük; / Éjjelre lesben állok, csak egyet szúrok és kész!”

 

Kollár Imre

 

 

További híreink

Budapest Music Center 4000 négyzetméteres zenei központja ad otthont a Kodály Kórus legújabb kortárs koncertsorozatának.

Megjelent legújabb műsorfüzetünk: Kodály Tavasz 2024!

Március 8-án a Kodály Kórus egy olyan zenei utazásra invitálja Önöket, amelyben az égi hangok és a földi művészet találkozásának lehetnek tanúi.

 

A(z) Kodály Filharmónia Debrecen oldalon az üzemeltető süti fájlokat (cookie) használ, az adatvédelmi szabályzat rendelkezései szerint. A süti fájlok a számítógépén tárolódnak.