Rendszerüzenet

Szabó Sipos Máté - interjú

Szabó Sipos Máté - interjú

Nem ismeretlen a debreceni közönség számára a tavalyi év végén vezető karnaggyá kinevezett Szabó Sipos Máté: 2000 és 2003 között már vezette a Kodály Kórust, és azóta is több előadáson vezényelt itt. Mint mondta, jó szívvel és újító ötletekkel felszerelkezve érkezett vissza. A hét során ért célegyenesbe az újabb csemegére való felkészülés a kórus életében: október 14-én, pénteken Capilla de Indios címmel latin-amerikai barokk zenei ritkaságokat mutatnak be a Szent Anna Székesegyházban.


Szabó Sipos Máté vezényel

Mit lehet erről az előadásról tudni? Miért ajánlja a közönségnek?

Szabó Sipos Máté: Ez egy nagyon érdekes műsor lesz, hiszen alig hallható Magyarországon barokk latin-amerikai vokális zene, és a pénteki előadáson számos ritkaság elhangzik ebből a gazdag repertoárból. Az Újvilág felfedezése után röviddel a spanyol udvar terjeszkedése és a jezsuita térítők nyomán, a meghódított Mexikó, Peru, Bolívia és Guatemala területén templomok, katedrálisok épültek, amelyekben gazdag zenei élet folyt. Az Európából hozott kultúra lassan összekeveredett, az őslakosság, sőt az odaszállított afrikai rabszolgák kultúrájával is, így egy sajátos zenei és nyelvi elegy jött létre. A hagyományos latin és spanyol nyelvű szakrális kompozíciók mellett a nagyobb egyházi ünnepek repertoárja vidám népénekekkel ún. villancicos-okkal bővült, melyek gyakran hangszeres kísérettel többkórusos apparátussal szólaltak meg. Ezekből is több típus hangzik majd el a koncerten.

Miért esett a választásuk erre a térségre és korszakra?

Szabó Sipos Máté: Van egy szép, közös emlékünk a Kodály Kórussal Latin-Amerikáról. Amikor korábban itt dolgoztam, eljutottunk Mexikóba is, és több koncertet adtunk ott. Magával ragadott ez a pezsgő, színes, az ősi hagyományokat és a kereszténységet egyaránt erősen megélő különös világ, nagy katedrálisaival, szegénységével, gazdagságával, sokszínű zenéjével. Az ottani műsorunk összeállításánál véletlenül akadtam rá Pesten a zenei könyvtárban egy mexicói karácsonyi pásztorjáték dallamaira, melyet ráadásként énekeltünk el Guanajuato templomában. Megható élmény volt látni, hogy a helyiek sírva tapsolták meg ezeket a régi hagyományaikat idéző kis darabokat. Ez is rámutatott arra, milyen erősen és izgalmas zenei hagyomány él ezen a tájon. Fiatalabb koromban én is sokat játszottam, énekeltem latin-amerikai folklórt a magyar származású argentin karnagy Sylvia Leidemann jóvoltából, aki az ottani barokk és reneszánsz hagyomány kutatója is. Mostani koncertünk zenei anyagának nagy részét is az ő bocsátotta rendelkezésünkre.

Korábban is dolgozott már itt vezető karnagyként, az idei évtől ismét ezt a posztot tölti be Debrecenben. Mi vonzotta vissza a városba?

Szabó Sipos Máté: Megtisztelő volt, hogy több feladatra is hívtak Debrecenbe, az életem is úgy alakult, hogy elvállalhattam mindezt és nagy örömmel jöttem vissza a szeretett Kodály Kórushoz, akikkel annak idején nagyon hirtelen váltunk el egymástól. Már akkor is jól működtünk együtt és bár azóta nyilván sok minden változott, úgy érzem, azt a munkát folytatjuk, amit évekkel ezelőtt elkezdtünk: izgalmas műsorokkal bővítjük a repertoárt, frissebben nyúlunk a darabokhoz, nyitottabban szólítjuk meg a közönséget, igyekszünk mindig valami új megvilágításba helyezni a műveket. Az a capella koncertek sok változáson mentek át az elmúlt tíz évben. Ma már nem elég kiállni, és négy-öt szép művet elénekelni. A közönség komplexebb élményre vágyik. Átgondolt koncepció alapján megalkotott egységes produkciókra, erős élményekre.

Milyen egyéb különleges előadásokra számíthat a közönség a Kodály Kórustól a jövőben?

Szabó Sipos Máté: Decemberben a felújított zsinagógában fénykoncertet tartunk, ahol a égi és földi fény témakörét járjuk körül reneszánsz és kortárs vokális kompozíciók és a hozzájuk szervesen kapcsolódó fényinstallációk segítségével. Húsvétkor a Szent Anna Székesegyház elsötétített terében, gyertyafény mellett játsszuk J. Haydn és a görög Philippos Tsalahouris: Krisztus hét szava című műveit Tavasszal pedig a zsinagógában az Énekek éneke csendül fel zenében, prózában, különböző korokból válogatott alkotásokon keresztül. Az ifjúságról sem feledkezünk meg: épp egy olyan koncerten dolgozunk, amely a vokális irodalomban megjelenő hangszer imitációkat mutatja be Énekelt hangszerek címmel. A reneszánsz fallalalláktól a mai beat boxig izgalmas utat járunk be, vélhetően a hallgatóság örömére

Emellett korábban zeneterápiás foglalkozást is tartott. Mit gondol, mennyire fontos, hogy már fiatal korban megismerkedjenek a komolyzenével a gyerekek?

Szabó Sipos Máté: Én nem választanám szét a komolyzenét a többi műfajtól, hisz minden jó zenére szükségünk van. Az viszont egyértelmű, hogy nagyon egysíkú az a zenei paletta, amivel ma egy fiatal a médiában, a közforgalmi tereken, üzletekben, éttermekben, háttérzenékben találkozik. Ezért rajtunk, zenészeken a sor, hogy ezt a palettát erőnek erejével bővítsük és az élőzene semmivel nem pótolható erejével, megmutassuk nekik, mennyivel gazdagabb a muzsika világa. De ez ugyanúgy vonatkozik az idősebb korosztályra is. Ők sem mind tudják mennyi örömből maradnak ki, ha kevesebb zenei stílust ismernek, kevesebb jó zenét hallgatnak. A mentálisan sérült gyerekeknek az együtt zenélés eksztatikus, gyógyító élmény, de ezt mindenkinek másnak is át kellene élnie.

"Az ország sokszínűségét, valódi arcát igazából vidéken lehet megtapasztalni"

Említette, hogy örömmel tért vissza Debrecenbe. A munkán kívül is van valamilyen kötődése ehhez a városhoz?

Szabó Sipos Máté: Mindig csak dolgozni jöttem ide, Debrecenbe, és az a három év, amit itt töltöttem, nem adott elég alkalmat arra, hogy minden rejtett kincsét megismerhessem. Igyekszem felfedezni a várost, nagyon sok olyan hely van, ahol még nem jártam. Ha időm engedi, sétálni szoktam, új irányokat keresve, és mindig felfedezek valami érdekeset. Remélem, ezúttal több időt tölthetek el itt, mint legutóbb. Debrecennek megvan a maga különleges időtlen hangulata, a helyiek hagyománytisztelete és jó értelembe vett patriotizmusa is nagyon szimpatikus számomra.

A többi magyar városhoz viszonyítva, ahol korábban is több időt töltött, milyennek látja Debrecent?

Szabó Sipos Máté: Egerben valaki azt mondta nekem húsz éve, hogy ez nem Budapest, mert az igazi Magyarország az a vidéki Magyarország. Rájöttem, hogy igaza van. Az ország sokszínűségét, valódi arcát igazából vidéken lehet megtapasztalni. Debrecen történetéhez, iskoláihoz, hagyományaihoz, életmódjához talán sokkal erősebben ragaszkodik, mint más városok. Itt az emberek büszkék, öntudatosak, meg van a véleményük a dolgokról, magukról és másokról is, és ebből nem nagyon engednek. Van ennek egy különös tiszteletet parancsoló bája. Itt az idő máshogy, talán lassabban telik, lassabban történnek a dolgok, de az én rohanó életemben ez jól esik néha.

Milyennek látja a város kulturális életet? Mennyire igénylik a helyiek a koncerteket?

Szabó Sipos Máté: A Kodály Filharmonikusok nagykoncertjei teltházzal futnak, jó ezt látni, hiszen évekkel ezelőtt nem volt pontosan így. A színház is jól prosperál. Azonban a fiatalság és főleg az egyetemi hallgatóság kevésbé jelenik meg a centrum kulturális életében. Ez nem jó, de sajnos sok egyetemi város küzd ezzel a problémával. Bízom benne, hogy célzott projektekkel, kifejezetten nekik szóló izgalmas előadásokkal, az ingerküszöbüket átütő marketinggel, vehemens propagandával sikerül ezt a réteget is még inkább becsábítani a szórakozóhelyek világából a koncert- és színháztermekbe. Mindannyian ezen vagyunk.

-Magyar Evelin-

Forrás: www.dehir.hu

További híreink

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar vendégszereplése mindig fontos esemény a debreceni zenei életben: október 18-án, pénteken Korzó bérletsorozatunkban adnak vendégkoncertet Szabadi Vilmos MIDEM-, Liszt-, Prima-díjas hegedűművész közreműködésével, Hamar Zsolt Liszt-díjas karmester, az együttes zeneigazgatója vezényletével.

Muszorgszkij és Rimszkij-Korszakov operái kiállítás.

A 2019-es évben, melyet Oroszországban a színház évének nyilvánítottak, két zeneszerző kerek évfordulója kerül megünneplésre – Modeszt Petrovics Muszorgszkij (1839–1881) születésének 180. és Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov (1844–1908) születésének 175. évfordulója. A három esemény tiszteletére az Orosz Nemzeti Zenei Múzeum egy kiállítást állított össze, mely Magyarországon, Debrecenben is bemutatkozik.

Kollár Imre karmester a kilencvenes évek közepétől 12 éven át töltötte be a Debreceni Filharmonikusok zeneigazgatói posztját. 2019 augusztusában tért vissza, immár a Kodály Filharmónia Debrecen égisze alatt működő együtteshez Somogyi-Tóth Dániel igazgató-művészeti vezető felkérésére.

A(z) Kodály Filharmónia Debrecen oldalon az üzemeltető süti fájlokat (cookie) használ, az adatvédelmi szabályzat rendelkezései szerint. A süti fájlok a számítógépén tárolódnak.