Rendszerüzenet

„Elbűvölt Bartók Béla zenéje”

„Elbűvölt Bartók Béla zenéje”

Peter Broadbent karmester, karnagy, az Egyesült Királyság kóruséletének meghatározó személyisége. Sokoldalú művész, a legnevesebb zenekarokkal és együttesekkel dolgozik hazájában és a világon. Számos nemzetközi kórusverseny zsűritag-meghívottja. Mindemellett a kortárs magyar kórusirodalom elkötelezett híve, Bartók Béla műveinek értő tolmácsolója. A Pro Cultura Hungarica-díjas és a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett karnagy 2019. május 2-án ismételten együttesünkel, a Kodály Kórussal koncertezik Debrecenben.

Hogyan találkozott a magyar zenével?

Bartókon keresztül történt a találkozás. Természetesen korábban hallottam már és ismertem a versenyműveit, a Concerto-t és a Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára című darabot, valamint régóta volt a zongorámon egy példány az Allegro Barbaro-ból – amelyet azonban sohasem sikerült eljátszanom – de az első valódi kapcsolat akkor alakult ki, amikor egy londoni leánykórust vezényelve felfedeztem Bartóktól a csodálatos 27 egynemű kart gyermek- és női hangokra. Nagyon szerettem ezeket a darabokat (és a lányok is), ezért minél többet szerettem volna megtudni Bartók zenéjéről. Születésének 100. évfordulóján (1981-ben) Londonban számos koncertet vezényeltem műveit bemutatva, köztük a vegyeskarra írt Magyar népdalokat és a vonószenekarra írt Divertimento-t, sőt azokban a napokban az összes kórusművét elénekeltük angol nyelven.

Mi érintette meg ennyire Bartók zenéjében?

Bizonyos értelemben a takarékosság, a kiegyenlítettség, a nagyon személyes hang, a ritmus – mindezek esszenciálisan magyarnak hangzottak számomra, bár akkor még nem jártam Magyarországon. A népdalok hatása egyértelmű volt, ezért elbűvölve olvastam elemzéseit a számos területen végzett népzenei gyűjtéséről. Egyre jobban felismertem a nyelv hatását zenéjében – amely nemcsak a kórusművekben érhető tetten –, s azt gondolom, előadásuknak fontos megközelítési módja ennek figyelembe vétele.

2006-ban Pro Cultura Hungarica díjat kapott, 2016-ban a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést vehette át. Mit jelentenek Önnek ezek az elismerések?

Rendkívül büszke vagyok ezekre a díjakra, mert egy olyan országtól kaptam őket, mely nagyon erős hagyományokkal rendelkezik minden zenei – sőt minden művészeti – műfajban. Csodálom nemcsak a múlt és a jelen magyar zeneszerzőit, hanem az előadóművészeket is, akik nagy hatással voltak és vannak a nemzetközi zenei életre is.

Miben különbözik az Ön országában a kóruséneklés és a zenekarok működése?

Az angol kóruszene hagyománya egészen a reneszánsz korig nyúlik vissza és leginkább az egyházzenében él tovább. Habár ez főleg a ma is virágzó templomi és kollégiumi kórusokhoz kapcsolódik, ezeken kívül manapság nagyon aktívan és széles körben van jelen a kóruséneklés minden korosztályban, beleértve a közösségeket, a gyülekezeteket, férfi-, női- és gyermekkarokat, valamint a „barbershop” stílust is. Az amatőrök minimális állami támogatást kapnak, a kórusok többnyire önfinanszírozóak. A professzionális szektor nagyon szűk, de számos nemzetközi hírű együttes tartozik ide. A BBC hosszú ideje a legnagyobb foglalkoztató klasszikus zenei területen, de költségvetésének csökkentésével folyamatosan apad állandó együtteseinek és a bennük foglalkoztatott zenészek száma. Ez alól kivételt jelent a „zászlóshajó”, a BBC Szimfonikus Zenekar. Van BBC zenekar Cardiffban, Glasgow-ban és Manchesterben is. A főváros négy szimfonikus zenekarán és két operaházán kívül a legnagyobb zenekarok Birminghamben, Liverpoolban, Leeds-ben (az Opera North zenekara) vannak, és Manchesterben, ahol a legrégebben alapított szimfonikus zenekar, a Hallé Orchestra működik 1857 óta. A Hallé második zeneigazgatója a magyar Hans Richter volt, aki bemutatta Bartók Kossuth-szimfóniáját Manchesterben.

Peter Broadbent

Hogyan került kapcsolatba a debreceni Kodály Kórussal?

1996-ban jártam először Debrecenben: Aradi Márta meghívására érkeztem a Bartók Béla Nemzetközi Kórusversenyre zsűrizni. Majd 1998-ban a Joyful Company of Singers karnagyaként vettem részt a versenyen. Kamarakórus kategóriában nyertünk, és ennek eredményeként volt alkalmam vezényelni az (akkori nevén) Debreceni Filharmonikus Zenekarral és a Kodály Kórussal Verdi Quatro Pezzi Sacric című művét. A Londoni Magyar Kulturális Központ felkérésére, a Liszt-ünnepségeken adtam koncertet 2011-ben. Pár évvel később egy magyar anyagot vezényelhettem a Kodály Kórus élén. A 2016-os Bartók Kórusversenyt kísérő mesterkurzus alkalmával szintén együtt dolgozhattam a kórussal és Szabó Sipos Máté karnaggyal.

Gyakran jár Magyarországon a szakmai munkát nem tekintve is?

1996 óta a feleségemmel legalább évente egyszer, de néhány alkalommal két-háromszor is jövünk. Ezek jó része „civil” látogatás, hiszen sok jó barátra tettünk szert Debrecenben és Budapesten. Nagyon szerencsének érzem magam, hogy Farkas András meghívására évekig együtt dolgozhattunk a Kórus Akadémia oratóriumvezénylési kurzusain Pomázon. Ő lett a tiszteletbeli művészeti vezető és az utolsó három évben – legutoljára már Pécsett – csatlakozott hozzánk Szabó Sipos Máté is.

Május 2-án ismét Debrecenben, a Kodály Kórussal koncertezik. Mit fognak előadni?

Egy olyan programot választottam, amelyben különböző stílusok keverednek, de a darabok – címük vagy tematikájuk által – mind kapcsolatban vannak az „elemekkel”: föld, levegő, tűz és víz. Természetesen több angol szerző alkotása is szerepel a műsorban: Parry, Vaughan Williams, Delius, Walton, Tippett és Alan Bullard – akik csodálatosan írtak énekhangokra. Emellett elhangzanak az amerikai Barber Samuel, Morten Lauridsen, a svájci Frank Martin és a finn Jaakko Mäntyjärvi (aki nem ismeretlen Debrecenben) szerzeményei is. A koncert központi darabja Arnold Schönberg nagyszabású későromantikus szerzeménye, a „Friede auf Erden” lesz. A művek szövegei is széles palettát mutatnak.  Shakespeare-t több darab is megidézi (Vaughan Williams és Martin), Lauridsen madrigáljában régi olasz szöveget használ, Walton pedig Assisi Szent Ferenc Naphimnuszára komponálta kórusművét, melyben Isten összes teremtményét dicsőíti, köztük az elemeket is. Delius a koncerten elhangzó darabjában pedig egyáltalán nem használ szavakat! Mäntyjärvi Carmina calamitatismaritimae-je egy nagyon erős hatású alkotás, amely egy észtországi, autókat szállító komphajó 1994-es katasztrófáját meséli el, amelyben több mint 900 ember vesztette életét. A darab szövege a finn Nuntii Latini latin nyelvű radio korabeli híradásának kivonatán és a 107. zsoltáron alapul.

A Kodály Kórus a Pásti utcai zsinagógában

Kiss Judit Erzsébet

 

Orpheus Britannicus

Az elemek: föld, szél, tűz, víz

A Kodály Kórus Debrecen és Peter Broadbent vendégkarnagy estje

2019. május 2. 19:30

Debrecen, Pásti utcai zsinagóga

További híreink

Réz András filmesztéta ajánlója Hollywood és a magyarok című évadzáró koncertjeinkhez.

Az énekkar két produkciója is meghívást kapott a 28. Festum Varadinumra.

Tájékoztatjuk kedves közönségünket, hogy hangversenyeinkre jegyek a Karakter 1517 Kávézó és Turisztikai Információs Pontban újra válthatók!

A(z) Kodály Filharmónia Debrecen oldalon az üzemeltető süti fájlokat (cookie) használ, az adatvédelmi szabályzat rendelkezései szerint. A süti fájlok a számítógépén tárolódnak.