Rendszerüzenet

A Kék Duna partján 2.

A Kék Duna partján 2.

Csokonai Fórum, Latinovits Zoltán terem
4024 Debrecen, Csapó utca 30.

Időpont- és helyszínváltozás!

Műsor:
Haydn: A lakatlan sziget – Nyitány, Hob. XXVIII:9 / Beethoven: 3. (c-moll) zongoraverseny, op. 37. / Schubert: VI. (c-dúr) szimfónia, D. 589.

Közreműködik:
Grünwald Béla – zongora / Kodály Filharmonikusok

Vezényel: Bényi Tibor

Jegyár: 3100 Ft, 2400 Ft

A Kék Duna partján 2.
2023. February 08., 19.00

Elemzést igényelne az a kérdés, hogy vajon Joseph Haydn gazdag életművéből miért éppen operái maradtak némileg háttérben. Az Esterházyak szolgálatában töltött évei során ugyanis tizenöt operát alkotott, és akkor még nem is említettük a hercegi marionett színház számára komponált darabokat, illetve az első londoni útja során bemutatott - Orfeusz és Euridiké történetét  feldolgozó - színpadi művét. A lakatlan sziget (L'isola disabitata) Haydn sorrendben tizenkettedik operája, amelyet 1779. decemberében játszottak először. A kor híres librettistája, Metastasio szövegére komponált kétfelvonásos kéziratát aztán sokáig nem találtak, úgy vélték, hogy az egy tűzvész során más kottákkal együtt megsemmisült. Utóbb azonban előkerült a partitúra, sőt néhány másolata is. Az opera legismertebb része a nyitánya, mely lassú bevezetővel indul, majd egy szonátaformát ígérő, izgatott Sturm und Drang jellegű Vivacéval folytatódik. Amikor a szabályok szerinti visszatéréshez érnénk, váratlan haydn-i csavar következik, mert hirtelen egy hármas lüktetésű, dallamos Allegretto szakaszt hallunk. Mire elmerülnénk ennek hangulatában, a villámszerűen visszatérő a főtéma frappánsan zárja le a nyitányt.

Beethoven 1803-ban bemutatott c-moll zongoraversenye felépítését tekintve a mozarti klasszikus modellt követi, a forma kitöltése és a kompozíciós folyamat szervezése terén azonban új utatakat jár be. A szerző öt zongoraversenye közül ez az egyetlen, mely moll hangnemben íródott, és rokonságot mutat számos ezidőtájt  keletkezett művével, köztük a szintén c-moll hangnemű Pathétique szonátával. Szembeötlő, hogy  a c-moll versenymű nyitótétele szokatlanul hosszú, szimfonikus léptékű zenekari expozícióval kezdődik. Az első tétel főtémájának menetelős, katonás jellege - egyes állítások szerint - a francia forradalomra utal. Ez a karakter a későbbi Coriolan-nyitány és a V. (Sors) szimfónia hangulatát is előlegzi. Az érett Beethoven hangján - az alaphangnemtől távoli, E-dúr hangnemben - megszólaló középső tétel a zongoraszonáták világára emlékeztető bensőséges szólóval indul. A zárótétel táncos jellegű rondótémáját váratlan, groteszk hangsúlyok teszik érdekessé. A finálé páros ütemről páratlanra, illetve c-mollról C-dúrra vált,  ezzel emelkedetten bizakodó  lezárást adva a műnek.

Schubert 1818 februárjában befejezett VI. szimfóniája az utókortól a "Kis” C-dúr melléknevet kapta, hogy megkülönböztessék a sokkal terjedelmesebb, ugyanebben a hangnemben komponált  IX."Nagy" C-dúr szimfóniától. A szerző művében Haydn eleganciájából és  Rossini napsütötte, vidám szellemességéből is merít, ám  Beethoven hatása is nyilvánvaló, különösen az első tételt nyitó monumentális akkordokban, vagy a Scherzo hirtelen fordulataiban. Ennek ellenére már Schubert egyéni hangja is érvényesül. Az ünnepélyes bevezetést követően az első tétel  témái szédítő irammal elevenednek meg. Telve van temperamentummal, árad belőle az örömteli játékosság. A hármas tagolású második tétel nemes dallammal indul - előbb a vonósokon, majd a fafúvósokon - mely akár egy Haydn-szimfóniában is helyet kaphatna. A középrészt a dinamikai ellentétek és a folyamatos triolás mozgás jellemzi. A visszatérésben a téma és a triolás mozgás összesimul. A szimfónia Scherzója vad, játékos tombolás, tele hirtelen dinamikai váltásokkal, élvezetes harmóniai fordulatokkal és imitációs játékokkal. A zárótétel impozáns dallammal kezdődik, amelyet egy óraütésre emlékeztető "tik-tak" ritmus kísér. Később az előjelek feszült, fergeteges drámára utalnak, melyek aztán a fináléban bontakoznak ki. A nagyszabású coda, ünnepi emelkedettséggel zárja le a VI. szimfóniát.

– baljos –

 

GRÜNWALD BÉLA

Városunk zenei életének aktív közreműködője, a hangversenypódiumok gyakori fellépő művésze. Szólistaként és kamarazenészként Magyarországon kívül Európa több országában (Németország, Ausztria, Svájc, Franciaország, Szlovákia, Románia, Litvánia, Belgium) lépett fel. 1986-1989 között többször aktív hallgatója volt Cziffra György mesterkurzusainak, 1987- ben elnyerte a Cziffra Alapítvány ösztöndíját, így a Mester meghívására koncertezhetett a franciaországi Senlis-ban. A Phoenix Kamarazenei Csoport alapító tagja. A Kodály Filharmonikusok gyakori vendégművésze. Játszott többek közt Matúz István, Berkes Kálmán, Bényi Tibor kamarapartnereként, versenyműveket Bényi Tibor, Kocsár Balázs, Vásáry Tamás vezényletével is. 2022 júliusában szólókoncertet adott a „Festival Les Pianos Folies Du Touquet-Paris-Plage” rendezvényén Franciaországban. Több alkalommal vett részt zsűritagként, elnökként különböző versenyeken, fesztiválokon. Jelenleg a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar oktatója és a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakgimnázium zongoratanára.

                                                                   Grünwald Béla

További híreink

Megjelent a Kodály Filharmonikusok és a Kodály Kórus 2024/2025-ös évadának részletes műsora!

 

Lapozgassák online, IDE KATTINTVA, vagy szerezzék be a a Klassz Pont jegyirodában, a Kölcsey Központban és a Tourinform Irodában.

 

Bérletvásárlás július 1-től!

Budapest Music Center 4000 négyzetméteres zenei központja ad otthont a Kodály Kórus legújabb kortárs koncertsorozatának.

A(z) Kodály Filharmónia Debrecen oldalon az üzemeltető süti fájlokat (cookie) használ, az adatvédelmi szabályzat rendelkezései szerint. A süti fájlok a számítógépén tárolódnak.