Rendszerüzenet

Metamorfózis

Metamorfózis

Kölcsey Központ - online Nagyterem
4026 Debrecen, Bethlen u.

Műsor: Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok – Nyitány / Mendelssohn: g-moll zongoraverseny, op. 25. / Csajkovszkij IV. (f-moll) szimfónia, op. 36.

Közreműködik: Ránki Fülöp – zongora / Kodály Filharmonikusok Debrecen

Vezényel: Kollár Imre

Metamorfózis
2021. május 11., 19.30
Bérlet

A koncertet kizárólag védettségi igazolvány és személyazonosság igazolására alkalmas okmány (személyi igazolvány, jogosítvány vagy útlevél) bemutatásával lehet látogatni. 

A koncertre jegyek kaphatók a Tourinform Irodában (Piac utca 20.), a Kölcsey Központ jegypénztárában (csak a koncert napján) és online ide kattintva. Az élő, online közvetítésre jegyek válthatók ide kattintva! 

Kérjük, amennyiben Ön bérletesünk, segítse munkánkat azzal, hogy visszajelez számunkra, részt kíván-e venni személyesen ezen a koncerten a Kölcsey Központ Nagytermében, vagy online követi az online-kodalyfilharmonia.jegy.hu oldalon. Visszajelzését a kozonseg@kodalyfilharmonia.hu címre várjuk.

Korzó bérletes közönségünk a saját, bérletén feltüntetett helyét foglalhatja el. A maximális biztonság érdekében a hangverseny nem teljes nézőszámmal kerül megrendezésre. Köszönjük, ha továbbra is viselik a maszkot és tartják a távolságot a Kölcsey Központ területén. Most az egyéni felelősségvállalás ideje jött el. Vigyázzunk magunkra és egymásra! (2021. május 11-i hangversenyünk a Brahms sorozat – IV. hangversenye lett volna. A Brahms sorozat idei évadban elmaradt hangversenyei a 2021/2022-es évadban kerülnek megrendezésre.)

 

METAMORFÓZIS

Műsor: Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok – Nyitány / Mendelssohn: g-moll zongoraverseny, op. 25. / Csajkovszkij IV. (f-moll) szimfónia, op. 36.

Közreműködik: Ránki Fülöp – zongora / Kodály Filharmonikusok Debrecen

Vezényel: Kollár Imre

A járvány ideje alatt a szokatlan körülmények között megtartott koncertek rendezői  többször folyamodtak kreatív ötletekhez. A közönség nélküli online események műsorszerkezetükben, illetve az együttesek biztonságos térbeli elhelyezésének tekintetében  újszerű megoldásokat eredményeztek. Most, amikor végre visszatérhet a közönség is a hangversenytermekbe, a Kodály Filharmonikusok egy minden tekintetben a hagyományokhoz kötődő programmal várja közönségét. A nyitány – versenymű – szimfónia szerkezetű koncertünk a szokásos rendhez történő visszatérést is szimbolizálja.

Richard Wagner, mint vérbeli operaszerző a szimfonikus koncertek programján leginkább egy-egy nyitánya, előjátéka révén képviselteti magát. (Bolygó hollandi,  Tannhäuser, Lohengrin, Trisztán és Izolda) Ezek mellett  az egyik legjátszottabb A nürnbergi mesterdalnokok nyitánya. A különböző irodalmi források alapján a 16. századi német mesterembereknek, költő-énekeseknek emléket állító vígopera előjátékát szerzője egy vasúti utazása alkalmával, 1862 tavaszán kezdte komponálni. A nyitányban a darab legfontosabb  zenei témái jelennek meg. A mesterek ünnepélyes menete, a bölcs Hans Sachs és a szerelmes  Stolzingi Walther alakja éppúgy megelevenedik, mint az inasok keltette kavarodás és zűrzavar, melyből aztán remek fúgát is felépít a zeneszerző. Az ujjongó, ünnepélyes hangulatú lezárás a  nyitány kezdő motívumait idézi vissza. Sajátságos önreflexió is ez az opera, mert Walther és Sachs figurája mögött lehetetlen nem észrevenni Wagner és az őt önzetlenül támogató Liszt Ferenc alakját.

Szinte megmagyarázhatatlan, hogy Mendelssohn g-moll zongoraversenye miért tartozik a ritkán játszott művek közé, különösen, ha a szerző e-moll hegedűversenyének népszerűségével vetjük össze. Csakis a zongorairodalom tékozló gazdagsága  miatt eshet ki egy ilyen minőségű alkotás az előadóművészek és koncertrendezők látóköréből. Itáliai utazását követően, 1830-ban fogott a zongoraverseny megfogalmazásához a zeneszerző. A 2. zongoraverseny három tétele gyakorlatilag folyamatosan – attacca – követi egymást, biztosítva a különböző zenei karakterek és témák kohézióját. A nyitó Molto allegro con fuoco szinte azonnal a szólóhangszerre bízza a főtéma bemutatását, a zenekar ezúttal csak kísérő szerepet játszik. A klasszikus szonátaformát követő tételben időnként Mozart hatása  is felsejlik. Egyéni viszont az a mód, ahogyan a második tételt vezeti fel Mendelssohn. Lezárás helyett egy rézfúvós fanfár viszi a hallgatót a hármas tagolású, bensőségesen éneklő  Andantéhoz, melyet a mélyvonósok indítanak el. A Presto tempójú finálé  indítását is a trombiták és kürtök hívójele előzi  meg. A rondó jellegű tételben a zenekar immár a  zongora egyenrangú társává szegődik. Szokatlan, hogy hagyományos értelemben vett virtuóz kadenciát ebben a tételben sem hallunk, a zárótétel kíséret nélküli zongoraszólói azonban kárpótolnak ezért a „hiányért”. A darab végén  az első tétel motívumai is újra megjelennek, keretet adva Mendelssohn felfedezésre méltó, zenei értékekben és dallamokban gazdag versenyművének.

Csajkovszkij hat, illetve – a Manfrédot is ideértve – hét szimfóniája közül a IV-V-VI. vált valójában népszerűvé, ezek a nagy együttesek és karmesterek számára mindig komoly erőpróbát jelentenek. Az f-moll hangnemű, 1878-ban bemutatott  IV. szimfóniát szerzője patrónusának, Nagyezsda von Meck asszonynak ajánlotta. Mint minden jelentős alkotó, Csajkovszkij is saját magát, lelki önarcképét fogalmazta a partitúrába. Az alkotói folyamat egybeesett a zeneszerző magánéletének egyik nehéz periódusával. Vallomása szerint a mű kulcsa a terjedelmes első tétel, mely  a boldogság és az álmok kibontakozását akadályozó végzet, a sors zenei megjelenítése. A Canzona feliratú fájdalmas második tétel igazából az orosz románcok hangvételét idézi fel. A kezdő oboaszóló nagyívű dallama többször is elhangzik különböző hangszereken, mindig  más-más zenei textúrába illesztve. Különösen érdekes a következő Scherzo tétel, melynek gerincét a vonóskar pengetve (pizzicato) szólaltatja meg, míg a trió részt a fa-, és rézfúvósok játsszák, felidézve egy falusi vigalom, illetve egy távoli katonai menetelés hangulatát. Ezután hatalmas kontrasztként, elsöprő erővel köszönt be a  zárótétel, melynek jellegzetes témáját az „Áll egy ifjú nyírfa a réten” kezdetű népszerű orosz népdal alkotja. Az erőteljes és diadalmas kicsengésű finálé – mintegy figyelmeztetésként – még visszaidézi a nyitótétel  sors-motívumát is, majd rendkívül hatásosan, elsöprő erővel ér véget.

(baljos)

Ránki Fülöp Budapesten született 1995-ben. Becht Erika és Hambalkó Edit, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen Jandó Jenő, Lantos István és Wagner Rita tanítványa volt. 2018-ban mesterdiplomázott. Koncertezett Európa több országában, Japánban és Kínában is. Zongoraversenyek szólistájaként partnere volt többek között Heinz Holligernek, Keller Andrásnak, Kocsis Zoltánnak és Maxim Vengerovnak. Rendszeresen fellép közösen szüleivel, Klukon Edit és Ránki Dezső zongoraművészekkel. 2016-ban Junior Prima Díjat kapott, 2017-ben pedig a Cziffra Fesztivál Tehetség-díjával jutalmazták.

Ránki Fülöp (fotó: Radnóti Róza)

További híreink

Örömmel tájékoztatjuk Önöket, hogy a vonatkozó kormányrendelet értelmében a védettségi igazolvánnyal rendelkezők részére megnyílt a lehetőség hangversenyeink látogatására.

Hadady László oboaművész születésnapját ünnepli a Kodály Filharmonikusok április 27-ei online koncertje, amelyen egy ősbemutató is elhangzik majd. (Technikai okok miatt az eredeti április 22-i időpont helyett április 27-én lesz megtekinthető a koncert.)

Április 11-én, 19 órától Debrecen város napja alkalmából ünnepi hangversenyt ad a Kodály Filharmonikusok Kollár Imre vezényletével.

A(z) Kodály Filharmónia Debrecen oldalon az üzemeltető süti fájlokat (cookie) használ, az adatvédelmi szabályzat rendelkezései szerint. A süti fájlok a számítógépén tárolódnak.