Rendszerüzenet

Öröm és gyász

Öröm és gyász

Pásti utcai zsinagóga
4025 Debrecen, Pásti u. 4

MŰSORVÁLTOZÁS!

Műsor: Mozart: A-dúr klarinétkvintett KV. 581. / Dohnányi: c-moll  zongoraötös, op. 1.

Közreműködik: Laskai László – klarinét / Somogyi-Tóth Dániel – zongora / Markóczyné Rácz Erika, Deczki-Juhász Katalin, Bozsányi Dávid, Dombóvári Zsolt, Alexáné Kardos Ildikó, Erdélyi Zoltán, Kissné Galuska Anikó, Pusker János – a Kodály Filharmonikusok Debrecen művészei

Jegyár: 1900 Ft

Öröm és gyász
2020. november 10., 19.30
Bérlet
Bérlet

Mozart: A-dúr klarinét kvintett KV. 581.

Közreműködik: Laskai László – klarinét, Markóczyné Rácz Erika - hegedű, Deczki-Juhász Katalin - hegedű, Bozsányi Dávid - brácsa, Dombóvári Zsolt - cselló

A zenetörténetben vannak olyan kivételes pillanatok, amikor még a nagy géniuszok is felülmúlják önmagukat, és saját nagyságrendjükhöz képest is egyedülálló mesterművet alkotnak. Ebbe a körbe tartozik a kamarazene-irodalom egyik legnagyobb remeke, Mozart A-dúr klarinétkvintettje is. A klasszikus stílus lényegét leginkább a tartalom és a forma magasrendű egységeként definiálják a zenetörténészek. Ennek a megállapításnak érvényességét Mozart kamaraművének minden tétele, valamennyi üteme igazolja. A tökéletes formai és hangzási arányok, a fúvós szólóhangszer és vonósok kiegyensúlyozott párbeszéde egyaránt biztosítják a zenei folyamatok természetességének érzetét. Mindezekhez mozarti léptékkel mérve is egyedülálló dallami invenció járul, elég, ha a nyitótétel melléktémájának moll hangnemű visszatérését megfigyeljük. A klarinét viszonylag későn, a klasszika idején kezdte elfoglalni helyét a zenei gyakorlatban. Anton Stadler személyében Mozart egy olyan  „kitűnő klarinétosra és könnyelmű barátra” akadt, akinek játéka több darab komponálásához adott számára ösztönzést. (A-dúr klarinétverseny, Kegelstatt-trió) A szerző által „Stadler-kvintettnek” nevezett A-dúr hangnemű kompozíció 1789-ben született, a Köchel jegyzékben az 581-es számot viseli. A kvintett A-dúr alaphangneme Mozartra jellemzően a boldog szerelem érzésével kapcsolódik össze.  Beszédesen kifejező dallamai, témái operai, ariózus vonásokat hordoznak. Négy remekbe szabott tétele akár a klasszikus szerkesztésmód mintája lehetne. Az első, szonátaformájú Allegrót éteri szépségű Larghetto követi, majd Menüettet hallunk és végül  egy variációs szerkesztésű  finálé zárja le Mozart remekművét.

Dohnányi: c-moll  zongoraötös op. 1.

Közreműködik: Somogyi-Tóth Dániel - zongora, Alexáné Kardos Ildikó - hegedű, Erdélyi Zoltán - hegedű, Kissné Galuska Anikó - brácsa, Pusker János - cselló

Be kell ismernünk, hogy Dohnányi Ernő művészete még a halála óta eltelt hat évtized során sem került igazán az őt megillető helyre. Azt talán senki sem vitatja, hogy Dohnányi – Kodály és Bartók mellett – a XX. század legjelentősebb magyar muzsikusa volt, de műveinek játszottsága, ismertsége nem tart mindezzel lépést. Ennek egyrészt az az oka, hogy Dohnányi nem újító,  hanem  romantikus hagyománykövető  volt, másrészt pedig a személyét ért – alaptalan – politikai rágalmak is árnyékot vontak köré. Pedig sokoldalúsága páratlannak számított, hiszen a komponálás mellett kora egyik legnagyobb hatású zongoraművésze és tanáregyénisége volt, karmesterkedett és nem mellesleg igazgatta a Zeneakadémiát, valamint irányította a Magyar Rádió zenei tevékenységét. Legendákat mesélnek zseniális memóriájáról és blattolási készségéről is. Mindenesetre feltétlenül érdemes időt áldozni Dohnányi műveire, mert közülük valamennyi a legmagasabb szakmai tudást és virtuozitást tükrözi, az esetleges stiláris aggályok pedig elvesztik jelentőségüket.

Dohnányi berobbanása a  zenei életbe 1895-ben következett be, amikor  tizennyolc évesen – első éves zeneakadémistaként – nagy sikerrel mutatták be vizsgadarabnak készült c-moll zongoraötösét. A kompozíció meglepő érettségről tanúskodik, nagy tehetséggel ötvözi mindazt a hagyományt amit a XIX. századi német zene létrehozott. Jórészt Beethoven, Schumann és Brahms hangvétele köszön vissza a kamaraműben, de második tételében már megcsillan az ifjú Dohnányi egyéni hangja, „fátyolosan titokzatos, bársonyos dallamvezetése.” Zárótételében egyértelműen megnyilvánul a szerzőt később is jellemző virtuozitás és elegancia is. Hitelesebb méltatása aligha lehet Dohnányi zongorás kvintettjének, mint amit Johannes Brahms mondott róla a bécsi bemutatót követően: „Magam sem írhattam volna meg jobban.”

További híreink

2020. december 1-jén először ad élőben közvetített szólóestet Bogányi Gergely Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész. Műsoron Liszt, Chopin és Debussy művek. A debreceni Kölcsey Központból sugárzott hangversenyt online jegy vásárlásával tekinthető meg. Bérleteseinknek ingyenes hozzáférést biztosítunk. 

November 11-től lépnek életbe az újabb korlátozások, melyek következtében elmaradnak rendezvényeink.

A(z) Kodály Filharmónia Debrecen oldalon az üzemeltető süti fájlokat (cookie) használ, az adatvédelmi szabályzat rendelkezései szerint. A süti fájlok a számítógépén tárolódnak.