System message

OPERA A ZENE VILÁGNAPJÁN

OPERA A ZENE VILÁGNAPJÁN

Kölcsey Központ, Nagyterem
4026 Debrecen, Hunyadi u. 1-3.

Verdi: Rigoletto – koncertszerű előadás

Címszerepben: Alexandru Agache

Főbb szerepekben: Sipos Marianna, Bódi Marianna, Balczó Péter, Rácz István

Kodály Filharmonikusok Debrecen / Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán) / Csokonai Színház Énekkarának férfi tagjai (karvezető: Gyülvészi Péter)

Vezényel: Kollár Imre

Regisztrációs jegyár: 100 Ft

OPERA A ZENE VILÁGNAPJÁN
2020. October 01., 19.00

Rigoletto, a herceg udvari bolondja – Alexandru Agache

A mantuai herceg – Balczó Péter

Gilda, a lánya – Sipos Marianna

Sparafucile, bérgyilkos – Rácz István

Maddalena, Sparafucile nővére – Bódi Marianna

Monterone gróf – Wagner Lajos

Marullo, udvaronc – Donkó Imre

Borsa, udvaronc – Böjte Sándor

Ceprano gróf – Náray Máté

Ceprano grófné – Náray-Geréd Emőke

Giovanna, Gilda komornája – Janovicz Zsófia

Apród – Náray-Geréd Emőke

Porkoláb – Donkó Imre

A koncert karnagya, Kollár Imre debreceni tevékenysége során eddig már három Verdi remekművet is műsorra tűzött koncertszerű előadásban. Az Otello, az Aida és a tavalyi Falstaff után a mostani Rigoletto előadásnak két alapos indoka is van. Egyrészt, már jó ideje hiányzik a darab a debreceni komolyzenei élet műsoráról, másrészt pedig a hazánkban letelepedett világhírű, kolozsvári születésű bariton, Alexandru Agache fellépése – egyik legjobb szerepében – emlékezetes élményt ígér.

Giuseppe Verdi 1851-ben Velencében bemutatott Rigolettóját nyugodtan tekinthetjük a műfaj mintadarabjának. A jellemábrázolás, a dallamalkotás és a drámai kifejezés olyan egységét mutatja fel, ami egycsapásra kijelölte helyét a romantikus repertoár élvonalában. Ha csak a mögöttünk lévő évtized adatait tekintjük át, a Rigoletto a nyolcadik legjátszottabb opera, és gyakorlatilag nem múlik el nap, hogy ne szólalna meg a világ valamelyik színházában.  Verdi remekműve az alapjául szolgáló „A király mulat” (Le Roi s’amuse) című dráma szerzőjét, Victor Hugo-t is magával ragadta. Az író, meghallgatva a III. felvonás híres kvartettjét (Bella figlia dell’ amore) felismerte, hogy az opera a prózai színművekhez képest azzal az óriási előnnyel bír, hogy egyszerre tudja megszólaltatni a szereplőket úgy, hogy azok gondolatai, érzései külön-külön és egységükben is követhetőek lesznek a közönség számára. A cenzúra – szokása szerint – a Rigoletto esetében is belenyúlt a készülő darabba, és csak az eredeti történelmi miliő és szereplő (I. Ferenc és  királyi udvara) mantuai herceggé történő „lefokozásával” tette lehetővé a bemutatót. Szokatlan érdekesség az is, hogy  ez a zeneileg igen hálás tenorszerep tulajdonképpen a történet egyik legnegatívabb figuráját rejti. 

Az első felvonás báli jelenete során Rigoletto lelketlenül  kigúnyolja Monterone grófot, a megalázott apát, aki megátkozza az udvari bolondot. A következő képben, a hazafelé tartó Rigolettónak egy bérgyilkos, Sparafucile ajánlja fel szolgálatait. A lányát, Gildát aggódva őrző apa még nem is sejti, hogy hamarosan élni fog az ajánlattal. Az udvari bolond kertjébe álruhában érkezik meg a herceg, aki szerelmet ébreszt a fiatal lányban.  A légyott után, az udvaroncok gonosz tréfát kieszelve elrabolják a lányt, akiről azt gondolják, hogy Rigoletto titkos szeretője. A második felvonás helyszíne ismét a hercegi palota, ahol fény derül a titokra, miszerint a herceg prédájául esett lány nem más, mint Rigoletto édes gyermeke. Az összetört apa, miután szembesül lánya becstelen elcsábításával,  bosszút esküszik gazdája ellen. A harmadik felvonás kezdetén Rigoletto alkut köt a bérgyilkossal a herceg meggyilkolására. Az ismét álruhában megjelenő csábító ezúttal Maddalenának teszi a szépet, de a Gildának ez sem nyitja  fel a szemét. A szerelmes lány a viharos éjszakán – Sparafucilét megtévesztve – maga lép a gyilkos tőr elé. A herceget temetni érkező Rigoletto döbbenten ébred rá a tragédiára. Rigoletto bosszúja helyett Monterone gróf átka teljesedett be.

A Rigoletto izgalmas jelenetei összesen hét áriát, öt duettet, egy-egy tercettet és kvartettet és két kórusszámot tartalmaznak, szokatlan bőkezűséggel osztogatva a bel canto melódiákat a közönség számára. Jól ismert a történet, miszerint a Herceg La donna e mobile (Az asszony ingatag) kezdetű áriájának kottáját a zeneszerző csak röviddel a bemutató előtt adta oda a tenoristának, nehogy annak dallama idő előtt kitudódjon. A főszereplők szólószámai jelentős énekesi kvalitásokat igényelnek, és ma már a legkedveltebb operaslágerek közé tartoznak.

(baljos)

Alexandru Agache

RIGOLETTO: „Oly szörnyű púposnak lenni, / Oly szörnyű bohócnak lenni! / Néha már arcomon megfagy a gúnykacaj, / Enyhülést hozna rám a sírás, de nem szabad.”

 

Sipos Marianna

GILDA: „Az álom földre szállt, mit várva vártam, / Ó, érzem, rám talált a boldogság.”

 

 

Bódi Marianna

MADDALENA: „Én is értem ám a tréfát, / Nem csaphat be ilyen könnyen, szép úrfikám!”

 

 

Balczó Péter

A MANTUAI HERCEG: „Ma még ez kell és teszem a szépet, / Ámde holnap már egy más lesz, ki kalandra hív!”

 

Rácz István

SPARAFUCILE: „Vagy künn az utcán gyilkolok, / Vagy otthon végzek vélük; / Éjjelre lesben állok, csak egyet szúrok és kész!”

 

Kollár Imre

 

További híreink

Budapest Music Center 4000 négyzetméteres zenei központja ad otthont a Kodály Kórus legújabb kortárs koncertsorozatának.

Megjelent legújabb műsorfüzetünk: Kodály Tavasz 2024!

Március 8-án a Kodály Kórus egy olyan zenei utazásra invitálja Önöket, amelyben az égi hangok és a földi művészet találkozásának lehetnek tanúi.

 

This webpage use cookies. Cookies stored on your computer.