Rendszerüzenet

Beethoven 250. – VI. hangverseny

Beethoven 250. – VI. hangverseny

Kölcsey Központ, Nagyterem
4026 Debrecen, Hunyadi u. 1-3.

Magyarország Kormányának döntése alapján HANGVERSENYEINK MEGTARTÁSÁT FELFÜGGESZTJÜK. A bérletes koncerteket egy későbbi időpontban, előzetes tájékoztatást követően pótoljuk!

Műsor:
Beethoven: IX. (d-moll) szimfónia, op.125.

Közreműködik:
Rendes Ágnes, Bódi Marianna, Jekl László – ének
Kodály Filharmonikusok Debrecen
Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Szabó Sipos Máté)

Vezényel:
Kobajasi Kenicsiro (Japán)

Jegyár: 4200 Ft, 3300 Ft

Beethoven 250. – VI. hangverseny
2020. May 26., 19.30

Beethoven 250

A 2019-2020-as évadban, pontosabban 2020-ban ünnepli a zenei világ Ludwig van Beethoven születésének kétszázötvenedik évfordulóját. A Kodály Filharmonikusok is kiveszik részüket az ünneplésből, mert a nagy klasszikus mester valamennyi szimfóniáját megszólaltatják a szezon folyamán.

 

Beethoven IX. szimfóniája a zeneirodalom egészét tekintve is kiemelkedő alkotás. Különös értékét az is jelzi, hogy szerepel az UNESCO „A világ emlékezete” programjának listáján is, mely az emberiség legbecsesebb szellemi örökségeit sorolja fel. A mű legszembeötlőbb tulajdonságai – melyek megkülönböztetik a műfaj szinte valamennyi korábbi alkotásától –, a terjedelme, tételrendje, illetve fináléjának újszerűsége.

Első tétele a nagy születés-zenék körébe tartozik, szinte egyetlen hangból, hangközből bontakozik ki a terjedelmes szonátaforma. Ezt szokatlan módon nem a lassú tétel, hanem egy szinte haláltánc jellegű Scherzo követi, melyben – szintén úttörő módon – a timpani játszik meghatározó szerepet. A harmadik, Adagio molto e cantabile rész az időtlen harmónia, a békesség és szeretet lenyűgöző szépségű megnyilvánulása.

Az „Örömóda” címen híressé lett zárótétel ikonikus dallamának két közvetlen előzménye is fellelhető Beethoven műveiben. Ezek közül a c-moll Karfantázia az ismertebb, mely tulajdonképpen egy zongoraverseny tétel, nagyszabású zenekaros-kórusos fináléval. Ebben a műben azonban Beethoven – 1795-ből való Gegenliebe című dalához hasonlóan – még Gottfried August Bürger szövegét zenésíti meg. A IX. szimfóniát záró, Friedrich Schiller versét feldolgozó Örömóda a rondó és a variáció formai megoldásait elegyíti a költemény hangulati tartalmának megfelelően. Az egyes versszakok a szólóénekesek kvartettje és kórus között váltakozva szólalnak meg.

Talán Szabolcsi Bence zenetörténész szavai érzékeltetik a legszebben a Beethoven mű jelentőségét: „A IX. szimfónia kilép a zenélők közösségéből és invokálja az emberiséget; otthagyja a klasszikus formák évszázados világát, és valami példátlant kísérel meg – szónoklat akar lenni, proklamáció és evangélium, mindenek megmozgatója.”

(szöveg: Balogh József)

KOBAJASI KENICSIRO

A Magyarországon szinte mindenki által ismert japán karmester a Fukusima prefektúrabeli Ivakiban született 1940. április 9-én. Életében meghatározó szerepet játszott Beethoven IX. szimfóniája, amelyet először tízéves korában hallott. Ennek hatására döntötte el, hogy zeneszerző lesz. 11 évesen már komponált, de érdeklődése idővel a dirigálás felé fordult. Zenei tanulmányait a Tokiói Képzőművészeti és Zenei Egyetemen végezte. 1972-ben, a Tokiói Szimfonikus Zenekar élén mutatkozott be dirigensként. A hetvenes évek második felében a Tokiói Fővárosi Szimfonikus Zenekar állandó karnagya volt, s több japán zenekar vendégkarmestere. 1974-ben indult nemzetközi karrierje, miután megnyerte a Magyar Televízió I. Nemzetközi Karmesterversenyét. Győzelme után Ferencsik János, az Állami Hangversenyzenekar (mai nevén Nemzeti Filharmonikusok) legendás karmestere maga mellé vette asszisztensnek. Ferencsik halála után mentora örökébe lépve 1987-től egy évtizeden át a Nemzeti Filharmonikus Zenekar vezető karmestere, 1992 és 1997 között főzeneigazgatója volt, jelenleg az együttes örökös tiszteletbeli elnök-karmestere. A karmesterversenyt követően Németország, Ausztria és Anglia legnevesebb zenekarait dirigálta. 1988-tól a Japán Filharmonikus Zenekar karmestere, 1990-1994 és 1997-2004 között, majd 2010-től újra vezető karmestere, közben 2007-ig zeneigazgatója volt. A Prágai Tavaszi Fesztiválon első ázsiai karmesterként vezényelte a Cseh Filharmonikusokat, amelynek azóta is állandó vendégkarmestere. Többször dirigálta a Győri Filharmonikus Zenekart, a debreceni Kodály Filharmonikusokat, a szombathelyi Savaria Szimfonikus Zenekart, a pécsi Pannon Filharmonikusokat, valamint a MÁV Szimfonikusokat. A művész a zeneszerzéssel sem szakított teljesen, Passacaglia című, a japán-holland kapcsolatok 400. évfordulójára készült zenekari művének premierjén, 1999-ben maga vezényelte a Holland Filharmonikus Zenekart. A japánok által röviden Kobakennek nevezett karmester magyarországi tevékenységét 1986-ban Liszt Emlékéremmel, 1990-ben a Magyar Kultúráért Díjjal ismerték el, 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést. 2010-ben elnyerte a Magyar Kultúra Követe címet, 2012 óta a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tiszteletbeli tanára.

Kobajasi Kenicsiro (fotó: Felvégi Andrea)

További híreink

Budapest Music Center 4000 négyzetméteres zenei központja ad otthont a Kodály Kórus legújabb kortárs koncertsorozatának.

Megjelent legújabb műsorfüzetünk: Kodály Tavasz 2024!

Március 8-án a Kodály Kórus egy olyan zenei utazásra invitálja Önöket, amelyben az égi hangok és a földi művészet találkozásának lehetnek tanúi.

 

A(z) Kodály Filharmónia Debrecen oldalon az üzemeltető süti fájlokat (cookie) használ, az adatvédelmi szabályzat rendelkezései szerint. A süti fájlok a számítógépén tárolódnak.