Rendszerüzenet

Nagyheti hangverseny

Nagyheti hangverseny

Kölcsey Központ, Nagyterem
4026 Debrecen, Hunyadi u. 1-3.

Magyarország Kormányának döntése alapján HANGVERSENYEINK MEGTARTÁSÁT FELFÜGGESZTJÜK. A bérletes koncerteket egy későbbi időpontban, előzetes tájékoztatást követően pótoljuk!

Műsor:
Bach: János-passió (BWV 245)

Közreműködik:
Dörgő Inez (szoprán), Bódi Marianna (alt), Kéringer László (Evangélista), Alessandro Codeluppi (tenor), Jekl László (Jézus), Pataki Bence (Pilátus) / Tokodi Gábor – lant / Szászvárosi Sándor – viola da gamba / Pétery Dóra – csembaló / Sárosi Dániel – orgona
Kodály Filharmonikusok Debrecen
Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Szabó Sipos Máté)

Vezényel:
Somogyi-Tóth Dániel

Jegyár: 3100 Ft, 2400 Ft

Nagyheti hangverseny
2020. April 07., 19.30

J.S. Bach passiói (a János- és a Máté-passió) az emberi alkotó elme legjelentősebb csúcsteljesítményei közé tartoznak. Hatásuk, kisugárzásuk csak a legnagyobb zsenik, Shakespeare, Leonardo, vagy Michelangelo alkotásaihoz mérhetőek. A Jézus szenvedéstörténetét és halálát János evangélista leírásában megjelenítő – két részből álló – oratorikus alkotás összetettségével, szuggesztív ábrázolásmódjával talán túl is nő az oratórium műfaj keretein. Nagy kortársaival (Vivaldi, Händel, Telemann) ellentétben Bach nem komponált operát, mégis felépítésében, drámai jeleneteiben a János-passió sokkal inkább mutat a színpad irányába, mint pályatársai művei. A mű szövege és zenei megoldásai nagyon szoros összhangban állnak egymással. Számos helyen érzékelhető a szövegfestés technikája, amint Bach zeneszerzői eszközökkel kiemeli, illusztrálja az elhangzó szavakat. Ezek a mélyről fakadó, egyszerű, de hatásos megoldások jellemzik a passió hangszerelését is. Az áriák esetében rendszerint szólóhangszerek (fuvola, oboa, hegedű, gamba) teszik színessé, különösen kifejezővé a zenei anyagot. A történet drámai izgalmán túl sajátos dinamizmust ad a János-passiónak az egymást követő részek kontrasztáló jellegéből adódó változatosság.

A mű első előadása 1724 Nagypéntekén zajlott le Lipcsében, de később is több alkalommal megszólalt a szerző életében. Szövege János evangéliumának 18-19. fejezetén, annak Luther-féle német fordításán alapszik. A biblia szavait és történéseit általában a recitativókban idézik a szereplők, Jézus, Pilátus, és Péter. Az Evangélista (tenor) narrátorként vezet végig a filmszerűen pergő történeten, melyet szabadon költött versek (áriák), kommentárok szakítanak meg. Ezek az általában visszatérő (da capo) formában komponált áriák mintegy tükörképei az elbeszélt eseményeknek. Meghatározó szerepet játszanak a passióban a protestáns népénekek, a korálok is, melyek a gyülekezet reflexióit fogalmazzák meg. Az ún. „turba” kórusok ezzel szemben a Jézus korabeli nép lelkiállapotának, véleményének megjelenítői. Különös jelentőségű a művet indító nagyszabású nyitókórus („Herr, unser Herrscher!”), illetve a passiót lezáró különös szépségű siratóének („Ruht wohl...”), melyet feloldásként még egy zárókorál követ.

(szöveg: Balogh József)

DÖRGŐ INEZ 

Pécsett született, zenei tanulmányait a Pécsi Művészeti Gimnáziumban kezdte hegedű és magánének szakon. 2012-ben klasszikus ének szakon folytatta tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán, majd 2019-ben operaénekművész mesterdiplomát szerzett. 2015-ben abszolút győztese az Eszéken megrendezett III. Lav Mirski Nemzetközi Énekversenynek. A fődíj elnyerése mellett előadói különdíjban is részesült, mely meghívást jelentett az Eszéki Horvát Nemzeti Színház nyári operaestjére. A szakközépiskolai évek alatt Tillai Tímea, az egyetemi évek alatt Tokody Ilona, Wiedemann Bernadett és Szabóki Tünde segítették.

BÓDI MARIANNA

Debrecenben született, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerzett először énektanári, később énekművész-tanár diplomát. Több alkalommal a Kodály Kórus Debrecen tagja, 1993-ban „Az év énekese”, többszörös Nívódíjas, Rubányi Vilmos-díjas. 1993-tól 2007-ig a Csokonai Színház magánénekese. A Budapesti Tavaszi Fesztivál Operett Fesztiváldíját kétszer is elnyerte. 2002-ben Csokonai-díjat kapott. A Magyar Állami Operaház, a miskolci és szegedi színház rendszeres fellépője. Számos alkalommal énekelt külföldön. A Nemzetközi Armel Operaverseny döntőse. Főbb szerepei: Carmen, Eboli (Don Carlos), Gertrúd (Bánk bán) és a Borisz Godunov Kocsmárosnéja.

ALESSANDRO CODELUPPI

A híres tenorénekes, Carlo Bergonzi mellett tanult énekelni. A 8. „Tito Schipa” Nemzetközi Énekversenyen első helyezett, a „G. Masini” Énekversenyen kitüntetést kapott. Énekesi pályája mellett politológiai diplomát szerzett és különféle nyelveket tanult. 2004 óta él Magyarországon, ahol számos hangverseny és operaprodukció közreműködője. Repertoárján elsősorban oratorikus művek, klasszikus és bel canto operák szerepelnek, például Bach, Liszt, Mendelssohn, Mozart, Rossini, Donizetti, de Verdi, Bizet, Puccini művek is. Fellépett már a milánói Scala-ban, az amszterdami Concertgebouw-ban, a Magyar Állami Operaházban. Szerepelt a Rossini Operafesztiválon (Wildbad) és a Ravenna Operafesztiválon is. Több lemezfelvétel is készített.

KÉRINGER LÁSZLÓ

Zenei tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen (karvezetés), majd a Miskolci és a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karán (magánének) végezte. Énektanárai: Hantos Andrea, Kaposi Margit, Bartal László, Vági Istvánné, Kovács Brigitta, Mohos Nagy Éva. Korábban a Szombathelyi Fiú Énekiskola művészeti vezetője, majd a debreceni Csokonai Színház és a Budapesti Operettszínház karigazgatója. 2010-től kizárólag énekléssel foglalkozik. Szólistaként rendszeres közreműködője a koncertéletnek, színházi előadásokon is fellép, gyakran vendégszerepel külföldön. Főleg barokk és kortárs művek specialistája.

PATAKI BENCE

1990-ben született Budapesten. A Magyar Állami Operaház Gyermekkarának tagjaként számos oratóriumban, operában és musicalben szerepelt. Énekművész diplomáját a Szegedi Tudományegyetemen szerezte, majd részt vett egy egyéves posztgraduális képzésen Marton Éva növendékeként a Zeneakadémián. 2019-ben debütált Mozart Figarojaként és Rossini Basiliojaként több vidéki színházban, Olaszországban és a bécsi MuThTheaterben. Ettől az évtől a Magyar Állami Operaházban is láthatja a közönség. 2018-ban Junior Prima Díjat kapott. Aktív fellépője a magyar zenei életnek, számos opera, oratórium és dalest szólistája.

JEKL LÁSZLÓ

Diplomáját 1979-ben Pécsett, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerezte. Ének tanulmányait magán úton folytatta, többek között Bende Zsoltnál. 1980 és 2001 között a Magyar Rádió és Televízió Énekkarának tagja. Az együttessel a világ számos országában koncertezett, közreműködött nagyszabású operaprodukciókban, szólistaként is. 2001 januárjában Wagner A Rajna kincse című operájában Donner szerepében debütált a Magyar Állami Operaház színpadán. A hazai kortárs zene számos ősbemutatójának volt szólistája. Rendszeresen énekli Bach, Händel, Haydn és Brahms oratóriumait, Schubert, Schumann, Brahms, Mahler és Kodály dalait. Lemezfelvételi több kiadónál is megjelentek. 1985-ben Bartók Béla–Pásztory Ditta-díjjal, 2000-ben Vásárhelyi Zoltán-díjjal tüntették ki.

További híreink

Budapest Music Center 4000 négyzetméteres zenei központja ad otthont a Kodály Kórus legújabb kortárs koncertsorozatának.

Megjelent legújabb műsorfüzetünk: Kodály Tavasz 2024!

Március 8-án a Kodály Kórus egy olyan zenei utazásra invitálja Önöket, amelyben az égi hangok és a földi művészet találkozásának lehetnek tanúi.

 

A(z) Kodály Filharmónia Debrecen oldalon az üzemeltető süti fájlokat (cookie) használ, az adatvédelmi szabályzat rendelkezései szerint. A süti fájlok a számítógépén tárolódnak.