A romantika útján
Magyarország Kormányának döntése alapján HANGVERSENYEINK MEGTARTÁSÁT FELFÜGGESZTJÜK. A bérletes koncerteket egy későbbi időpontban, előzetes tájékoztatást követően pótoljuk!
Műsor:
Schumann: III. (Esz-dúr) „Rajnai” szimfónia, op. 97.
Rossini: Stabat Mater
Közreműködik:
Horti Lilla, Wiedemann Bernadett, Boncsér Gergely, Rácz István – ének
Kodály Filharmonikusok Debrecen
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bartók Béla Énekkara (karigazgató: Kovács László)
Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Szabó Sipos Máté)
Vezényel:
Kovács László
Jegyár: 3100 Ft, 2400 Ft
Schumann III. „Rajnai” szimfóniája számozása ellenére, valójában utolsóként keletkezett négy hasonló műfajú darabja között. Megírásához alapvetően Beethoven alkotásai szolgáltak mintaként, hangulati meghatározottsága azonban feltételezhetően egy 1850-ben, felesége, Clara társaságában tett Rajna-vidéki látogatásának köszönhető. Ekkor a zeneszerző zaklatott életének éppen egy nyugodtabb korszakát élte, s ezt tükrözi a mű partitúrája is. A természetélmény, valamint a német népdal- és mondavilág hangulata együttesen jelenik meg benne. Öt egységből álló szerkezetével azonban eltér a klasszikus hagyományoktól, miután a harmadik, és a finálé tétel közé egy leíró jellegű, ünnepélyes zenei anyagot iktatott be a szerző, mely a feltételezések szerint a kölni dóm épületének zenei ábrázolása. A ragyogóan szárnyaló nyitótételt követően a háromtagú, illetve variációs forma elemeit alkalmazó Scherzo következik. Harmadik tétele gyengéden lírai, melyből elsősorban a természetfestés sugárzik. A már említett „katedrális” epizód után a táncos karakterű finálé a nyitótétel boldog, derűs hangvételét idézi vissza.
Az alapvetően zseniális (víg)operaszerzőként számon tartott Rossini, az egyházzene műfaját is két jelentős remekművel gyarapította. Ezek közül a Szűzanya fájdalmát megjelenítő, latin himnuszra épülő Stabat Mater a népszerűbb, bár a Petite Messe Solennelle sem hiányzik a hangversenyek műsoráról. 1831-ben, egy spanyol megrendelés nyomán kezdett hozzá Rossini a Stabat Mater komponálásához, de váratlan betegsége megakadályozta a munka befejezését. Ekkor kérésére barátja, Giovanni Tadolini írta meg a hiányzó tételeket. Ezt a kétszerzős változatot mindössze egyszer adták elő Madridban. Több mint egy évtized elteltével azonban – mellőzve Tadolini tételeit –, Rossini teljessé tette a partitúrát. Ennek bemutatójára 1842 januárjában került sor Párizsban, melyet néhány neves kortárs – köztük Richard Wagner – erőteljes fanyalgása és irigykedése övezett. A Stabat Mater latin szövege 10 részre tagolódik, melyeket a szólóénekesek és a vegyeskar különböző kombinációkban szólaltatnak meg. Rossini operai stílusának jellegzetes vonásait ebben a szakrális művében is őrzi. Míg az európai egyházzenét általában az emelkedettség és a szigorú formai szabályok jellemzik, addig Rossini partitúrája bővelkedik az érzéki szépségű dallamokban és a könnyű kézzel alkotott bravúros fordulatokban. Valamennyi ütemével példázza a tragédiákon is felülemelkedő latin életszeretet és szépségideált.
(szöveg: Balogh József)
HORTI LILLA
A Magyar Állami Operaház magánénekese. A szegedi konzervatóriumot fuvolistaként kezdte, de klasszikus ének szakon fejezte be Somogyvári Tímea Zita tanítványaként. A Zeneakadémián Kertesi Ingrid növendéke. 2012 nyarán debütált operaszínpadon. 2016-ban a Marton Éva Énekversenyen 2. díjat kapott. 2017-ben Junior Prima díjjal tüntették ki.
WIEDEMANN BERNADETT
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi tagozatán diplomázott 1993-ban. Tanulmányait Joan Sutherland, Rózsa Vera és Jevgenyij Nyesztyerenko kurzusaival tette teljessé. 1989-ben Karlovy Varyban oratórium és dal kategóriában első díjas lett, 2007-ben Rómában az énekverseny III. helyezettje. 1993-tól a Magyar Állami Operaház vezető mezzo-szopránja. Külföldi vendégjátékai során játszott Európa legfőbb színpadain és koncerttermeiben, valamint fellépett Japánban, Katarban, Pekingben, Saõ Paolóban. Elismerései közül kiemelkedik a 2006-ban kapott Liszt Ferenc-díj, az Artisjus-díj (2007), valamint a Gundel Művészeti Díj (2008).
BONCSÉR GERGELY
Pályafutását a Miskolci Nemzeti Színház énekkarában kezdte, ahol több kisebb szerepet is alakított. 2006-tól a Leggiero Énekegyüttes szólistája. 2008 őszétől a Magyar Állami Operaház ösztöndíjasa. A klasszikus zenét kedvelő közönség mellett az operettek nézői is jól ismerik. 2010-ben a Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekverseny bonviván kategóriájában első helyezést ért el, 2011-ben Marsallbotot kapott.
RÁCZ ISTVÁN
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen tanult, s már ekkor csatlakozott a Magyar Állami Operaház társulatához. Oratóriuménekesként is ismert, de vendégszerepelt már prózai társulatoknál is, így a Madách Színházban, a Víg színházban. Pályafutása során s külföldi szereplései alatt olyan nagy sztárokkal lépett fel együtt, mint José Carreras, Ernesto Grisales vagy Rost Andrea.
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM BARTÓK BÉLA ÉNEKKARA
1948-ban egy jogászhallgató, Baross Gábor hívta életre az énekkart, mely 1969 óta, Bartókné Pásztory Ditta engedélye alapján viseli Bartók Béla nevét. Kezdetben az együttes tagsága jogászhallgatókból került ki, 1954-ben az Egyetem Központi Vegyeskarává szerveződtek. Számos alkalommal léptek fel külföldön, Európán kívül az Egyesült Államokban, Kanadában. Több nemzetközi verseny díjazottjai. Az énekkar repertoárján reneszánsz és barokk kor komponistáinak művei, a bécsi klasszika reprezentánsainak alkotásai egyaránt szerepelnek, rendszeresen éneklik Kodály Zoltán és Bartók Béla műveit, ugyanakkor helyet kapnak a kortárs magyar zeneszerzők alkotásai is. Az utóbbi években az Egyetemi Koncertzenekarral együtt rendszeres résztvevői a Budapesti Tavaszi Fesztiválnak.