Rendszerüzenet

A romantika útján

A romantika útján

Kölcsey Központ, Nagyterem
4026 Debrecen, Hunyadi u. 1-3.

Magyarország Kormányának döntése alapján HANGVERSENYEINK MEGTARTÁSÁT FELFÜGGESZTJÜK. A bérletes koncerteket egy későbbi időpontban, előzetes tájékoztatást követően pótoljuk!

Műsor:
Schumann: III. (Esz-dúr) „Rajnai” szimfónia, op. 97.
Rossini: Stabat Mater

Közreműködik:
Horti Lilla, Wiedemann Bernadett, Boncsér Gergely, Rácz István – ének
Kodály Filharmonikusok Debrecen

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bartók Béla Énekkara (karigazgató: Kovács László)
Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Szabó Sipos Máté)

Vezényel:
Kovács László

Jegyár: 3100 Ft, 2400 Ft

A romantika útján
2020. március 17., 19.30
Bérlet
Bérlet

 

Schumann III. „Rajnai” szimfóniája számozása ellenére, valójában utolsóként keletkezett négy hasonló műfajú darabja között. Megírásához alapvetően Beethoven alkotásai szolgáltak mintaként, hangulati meghatározottsága azonban feltételezhetően egy 1850-ben, felesége, Clara társaságában tett Rajna-vidéki látogatásának köszönhető. Ekkor a zeneszerző zaklatott életének éppen egy nyugodtabb korszakát élte, s ezt tükrözi a mű partitúrája is. A természetélmény, valamint a német népdal- és mondavilág hangulata együttesen jelenik meg benne. Öt egységből álló szerkezetével azonban eltér a klasszikus hagyományoktól, miután a harmadik, és a finálé tétel közé egy leíró jellegű, ünnepélyes zenei anyagot iktatott be a szerző, mely a feltételezések szerint a kölni dóm épületének zenei ábrázolása. A ragyogóan szárnyaló nyitótételt követően a háromtagú, illetve variációs forma elemeit alkalmazó Scherzo következik. Harmadik tétele gyengéden lírai, melyből elsősorban a természetfestés sugárzik. A már említett „katedrális” epizód után a táncos karakterű finálé a nyitótétel boldog, derűs hangvételét idézi vissza.

Az alapvetően zseniális (víg)operaszerzőként számon tartott Rossini, az egyházzene műfaját is két jelentős remekművel gyarapította. Ezek közül a Szűzanya fájdalmát megjelenítő, latin himnuszra épülő Stabat Mater a népszerűbb, bár a Petite Messe Solennelle sem hiányzik a hangversenyek műsoráról. 1831-ben, egy spanyol megrendelés nyomán kezdett hozzá Rossini a Stabat Mater komponálásához, de váratlan betegsége megakadályozta a munka befejezését. Ekkor kérésére barátja, Giovanni Tadolini írta meg a hiányzó tételeket. Ezt a kétszerzős változatot mindössze egyszer adták elő Madridban. Több mint egy évtized elteltével azonban – mellőzve Tadolini tételeit –, Rossini teljessé tette a partitúrát. Ennek bemutatójára 1842 januárjában került sor Párizsban, melyet néhány neves kortárs – köztük Richard Wagner – erőteljes fanyalgása és irigykedése övezett. A Stabat Mater latin szövege 10 részre tagolódik, melyeket a szólóénekesek és a vegyeskar különböző kombinációkban szólaltatnak meg. Rossini operai stílusának jellegzetes vonásait ebben a szakrális művében is őrzi. Míg az európai egyházzenét általában az emelkedettség és a szigorú formai szabályok jellemzik, addig Rossini partitúrája bővelkedik az érzéki szépségű dallamokban és a könnyű kézzel alkotott bravúros fordulatokban. Valamennyi ütemével példázza a tragédiákon is felülemelkedő latin életszeretet és szépségideált.

(szöveg: Balogh József)

HORTI LILLA
A Magyar Állami Operaház magánénekese. A szegedi konzervatóriumot fuvolistaként kezdte, de klasszikus ének szakon fejezte be Somogyvári Tímea Zita tanítványaként. A Zeneakadémián Kertesi Ingrid növendéke. 2012 nyarán debütált operaszínpadon. 2016-ban a Marton Éva Énekversenyen 2. díjat kapott. 2017-ben Junior Prima díjjal tüntették ki.

WIEDEMANN BERNADETT
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi tagozatán diplomázott 1993-ban. Tanulmányait Joan Sutherland, Rózsa Vera és Jevgenyij Nyesztyerenko kurzusaival tette teljessé. 1989-ben Karlovy Varyban oratórium és dal kategóriában első díjas lett, 2007-ben Rómában az énekverseny III. helyezettje. 1993-tól a Magyar Állami Operaház vezető mezzo-szopránja. Külföldi vendégjátékai során játszott Európa legfőbb színpadain és koncerttermeiben, valamint fellépett Japánban, Katarban, Pekingben, Saõ Paolóban. Elismerései közül kiemelkedik a 2006-ban kapott Liszt Ferenc-díj, az Artisjus-díj (2007), valamint a Gundel Művészeti Díj (2008).

 

BONCSÉR GERGELY
Pályafutását a Miskolci Nemzeti Színház énekkarában kezdte, ahol több kisebb szerepet is alakított. 2006-tól a Leggiero Énekegyüttes szólistája. 2008 őszétől a Magyar Állami Operaház ösztöndíjasa. A klasszikus zenét kedvelő közönség mellett az operettek nézői is jól ismerik. 2010-ben a Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekverseny bonviván kategóriájában első helyezést ért el, 2011-ben Marsallbotot kapott.

RÁCZ ISTVÁN
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen tanult, s már ekkor csatlakozott a Magyar Állami Operaház társulatához. Oratóriuménekesként is ismert, de vendégszerepelt már prózai társulatoknál is, így a Madách Színházban, a Víg színházban. Pályafutása során s külföldi szereplései alatt olyan nagy sztárokkal lépett fel együtt, mint José Carreras, Ernesto Grisales vagy Rost Andrea.

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM BARTÓK BÉLA ÉNEKKARA
1948-ban egy jogászhallgató, Baross Gábor hívta életre az énekkart, mely 1969 óta, Bartókné Pásztory Ditta engedélye alapján viseli Bartók Béla nevét. Kezdetben az együttes tagsága jogászhallgatókból került ki, 1954-ben az Egyetem Központi Vegyeskarává szerveződtek. Számos alkalommal léptek fel külföldön, Európán kívül az Egyesült Államokban, Kanadában. Több nemzetközi verseny díjazottjai. Az énekkar repertoárján reneszánsz és barokk kor komponistáinak művei, a bécsi klasszika reprezentánsainak alkotásai egyaránt szerepelnek, rendszeresen éneklik Kodály Zoltán és Bartók Béla műveit, ugyanakkor helyet kapnak a kortárs magyar zeneszerzők alkotásai is. Az utóbbi években az Egyetemi Koncertzenekarral együtt rendszeres résztvevői a Budapesti Tavaszi Fesztiválnak.

További híreink

Magyarország Kormányának döntése alapján hangversenyeink megtartását a kormányrendelet visszavonásáig felfüggesztjük.

Megjelent 2020. évi tavaszi programfüzetünk!

Április 7-én Bach kivételes művét, a János-passiót hallgathatja meg a debreceni közönség. 

A(z) Kodály Filharmónia Debrecen oldalon az üzemeltető süti fájlokat (cookie) használ, az adatvédelmi szabályzat rendelkezései szerint. A süti fájlok a számítógépén tárolódnak.