Rendszerüzenet

Beethoven 250. – III. hangverseny

Beethoven 250. – III. hangverseny

Kölcsey Központ, Nagyterem
4026 Debrecen, Hunyadi u. 1-3.

Műsor:
Beethoven: D-dúr hegedűverseny, op. 61.
VI. (F-dúr) „Pastoral” szimfónia, op. 68.

Közreműködik:
Baráti Kristóf – hegedű
Kodály Filharmonikusok Debrecen

Vezényel:
Kollár Imre

Jegyár: 3100 Ft, 2400 Ft

Beethoven 250. – III. hangverseny
2020. február 11., 19.30
Bérlet
Bérlet

Beethoven 250

A 2019-2020-as évadban, pontosabban 2020-ban ünnepli a zenei világ Ludwig van Beethoven születésének kétszázötvenedik évfordulóját. A Kodály Filharmonikusok is kiveszik részüket az ünneplésből, mert a nagy klasszikus mester valamennyi szimfóniáját megszólaltatják a szezon folyamán.

 

Beethoven legfőbb kifejező eszköze a szimfonikus zenekar és a zongora volt. Ezeket a hegedű követi a sorban, hiszen számos alkotásban szánt vezető szerepet ennek a hangszernek. Az 1806-ban keletkezett D-dúr hegedűverseny a zeneirodalom kivételes remekműve. Tökéle - tesen illik rá a definíció, mely szerint egy klasszikus műalkotás mibenléte a tartalom és forma magasrendű egységében határozható meg. Óriási próbatétel a Beethoven versenymű előadása, mert a darab igazi nehézsége a végletekig letisztult zenei anyag sallangoktól mentes előadásában rejlik. Megszületése Franz Clement megrendelésének köszönhető, első (próba nélküli!) előadása is az ő nevéhez fűződik. A darab szokatlan módon, négy timpani ütéssel indul, majd terjedelmes zenekari bevezető előlegezi meg a tematikus agyagot. Ezt követően lép csak be a szólóhangszer, mely a klasszikus szabályoknak megfelelően járja be a szonáta - forma útjait, majd a tétel lezárása előtt szólókadenciát játszik. A második, Larghetto formarész meghatározója a bensőséges, éneklő karakter. A tétel végén rövid átvezetést hallunk a megállás nélkül, „attacca” beköszöntő hatnyolcados, szilaj rondóhoz. A zárótétel hangulatát elsősorban a „vadászat” karakter és a hegedű csillogóan virtuóz játéka teremti meg. Beethoven VI. (F-dúr) „Pastoral” szimfóniáját az első programzenei alkotások között szokták emlegetni. Ez az állítás ugyan vitatható, de tény, hogy Beethoven ezzel a szimfóniával új utakra lépett, mert a természet-élmény szolgált ihlető forrásul számára. A mű „A vidéki élet emlékei” alcímet kapta, és egyes tételei fölött is konkrét tartalmi utalásokat találunk. A szerző ezúttal felrúgta a hagyományosan négy pilléren álló szerkezetet, és egy ötödik tétellel tette teljessé a partitúrát. Az első két tétel (I. – Vidám érzések ébredése a falura érkezéskor, II. – Jelenet a pataknál) hangulatfestő jellegét a harmadik, scherzo jellegű „Vidám paraszti mulatság” váltja fel. A mulatozásnak egy hirtelen kitörő vihar vet véget. A viharjelenet lezajlása után ismét kisüt a nap, majd hálaadó, békés pásztorének zárja le a rendkívüli alkotást. Beethoven a szavakban is megfogalmazott programelemeket eleven, kifejező zenei karakterekké alakítja. A patak csobogását, a villámok cikázását, az ég dörgését éppúgy átélhetjük, mint az erdei madárkon - certet, vagy a falusi muzsikusbanda időnként bizonytalankodó játékát. Ahhoz természetesen Beethoven zsenialitására volt szükség, hogy mindezek az elemek egységes műalkotássá álljanak össze. A szerzőtől származó utasítás egyértelműen megvilágítja a VI. szimfónia lényegét: „Mehr Ausdruck der Empfindung, als Malerei.” (Inkább az érzelmek kifejezése, mint természetfestés.)

(szöveg: Balogh József)

 

BARÁTI KRISTÓF Budapesten született, de gyermekkora nagy részét Venezuelában töltötte. Ötévesen kezdett hegedülni tanulni, nyolcéves korától már fellépett a dél-amerikai ország legjobb szimfonikus zenekaraival, tizenegy évesen pedig meghívást kapott a Francia Rádió Fesztiváljára Montpellier-be. Budapesten Szenthelyi Miklós és Tátrai Vilmos irányítása alatt tanult. Még zeneakadémistaként megnyerte az olaszországi Lipizer Nemzetközi Hegedűversenyt, és második lett a párizsi Long-Thibaud-versenyen. 1997-ben legfiatalabbként vett részt a brüsszeli Erzsébet királyné-versenyen, ahonnan a harmadik díjjal és a közönség elismerésével térhetett haza. Párizsban a Milstein-, Menuhin- és Szeryng-féle hegedűjátékot képviselő Eduard Wulfsonnál vett órákat, ennek is köszönhetően 2010-ben elhozta a hegedűsök Oscar-díjának nevezett moszkvai Paganini-verseny első díját. Számos lemezfelvételt készített, melyek kitűnő kritikai fogadtatásban részesültek. Világjáró művész, kiváló zenekarokkal és partnerekkel lép színpadra. Rendszeresen vezet mesterkurzust Pécsett, 2015- től a kaposvári Kaposfest Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál egyik művészeti vezetője. Munkásságát előbb Prima-díjjal és Liszt-díjjal, 2014-ben Kossuth-díjjal és Bartók Béla–Pásztory Ditta-díjjal ismerték el. Az 1703-ban készült „Lady Harmsworth” nevű Stradivarihangszeren játszik, amelyet a Chicagói Stradivari Társaság bocsátott a rendelkezésére.

További híreink

Interjú Kovács Lázár séffel, "Ma éjjel táncolnék" szimfonikus bálunk közreműködőjével. 

Interjú Bényi Tibor csellóművész-karmesterrel, a Kodály Filharmonikusok kamarasorozatának vezetőjével.

Aki tavaly ott volt, már tudja, milyen egy igazi klasszikus bál. Élje át az exkluzív élményt II. báli koncertünkön Ön is! Az eseményre belépők már válthatók, december 23-ig kedvezményes áron.

A(z) Kodály Filharmónia Debrecen oldalon az üzemeltető süti fájlokat (cookie) használ, az adatvédelmi szabályzat rendelkezései szerint. A süti fájlok a számítógépén tárolódnak.