System message

FÉNY ÉS ÁRNYÉK – NAGYBÖJTI HANGVERSENY

FÉNY ÉS ÁRNYÉK – NAGYBÖJTI HANGVERSENY

Református Nagytemplom
4026 Debrecen, Kossuth tér 1.

Műsor:

Louis Vierne: Messe solennelle /
Arvo Pärt: Adam’s Lament

Közreműködik: Sárosi Dániel – orgona / Kodály Kórus / Kodály Filharmonikusok művészei

Vezényel: Kocsis–Holper Zoltán

Jegyár: 2500 Ft

FÉNY ÉS ÁRNYÉK – NAGYBÖJTI HANGVERSENY
2025. April 11., 19.00
Season ticket

Louis Vierne op. 16-os Messe solennelle című műve a francia későromantika egyik legjelentősebb kórusműve. Az 1899-ben komponált mise kiváló példája Vierne mélyen expresszív stílusának, valamint annak, hogy mesterien ötvözte az egyházi zene hagyományos és újító elemeit.  A művet szerzője első elképzelése szerint zenekarra és vegyeskarra írta volna, de tanára Charles-Marie Widor tanácsára végül két orgona alkalmazása mellett döntött. Ez a zenei és akusztikai szempontból izgalmas megoldás azonban a gyakorlatban nem bizonyult célszerűnek, mert a legtöbb templomban nem állt rendelkezésre két megfelelő hangszer. Ezért ma leginkább az átdolgozott, egy orgonás változatban szólal meg a mise zenei anyaga. A későromantikus hangvételben alkotó Vierne a mise ordinárium latin szövegét a Credo nélkül zenésítette meg, ami ezáltal formálisan mise brevis-nek (rövid misének) tekinthető. A darab ilyen módon öt tételre tagolódik. A kórus anyaga többnyire négyszólamú, de időnként tovább osztódik. A Messe solennelle nagyszabású, gazdag textúrájú alkotás, amely egyszerre példázza a zeneszerző hagyományos liturgikus forma iránti elkötelezettségét és rendkívül érzelmes, személyes zenei nyelvezetét.

Arvo Pärt világhírű észt zeneszerző Adam's Lament (Ádám panasza) című műve mélyen felkavaró alkotás, melyben a szerző minimalista kompozíciós stílusa vallási és filozófiai elemek feltárásával elegyedik. A 2009-ben írt orosz nyelvű kórus-zenekari mű egy ortodox keresztény himnusz szövegét dolgozza fel, melyet az Athoszi Szent Sziluan könyvében található Ádám panasza című fejezet ihletett. Pärt érdeklődése a régi zene, valamint a szakrális témák iránt az úgynevezett tintinnabuli stílus felé való fordulása óta jellemzi munkásságát. Az Ádám panasza szövege a bűnbeesésről szóló ószövetségi elbeszélésen alapul, amely Ádám bánatát és fájdalmát fejezi ki az Istennek való engedetlenség következményei miatt. „Ádám, minden ember ősatyja, amikor a Paradicsomban élt, ismerte Isten szeretetének édességét (…) Amikor kiűzetett az Édenből, fájdalmas panaszra nyitotta a száját, amelybe beleremegett a sivatag.” Szenvedélyes homofón szerkesztésű, kinyilatkoztatás-szerű kórusfrázisok követik egymást, a torlódó szólamok és feloldások a szenvedés és a vigasztalódás örök körforgását jelenítik meg. A mű végén unisono csendül fel zárszó: „Bánata széles lett, mint a tenger, és panaszát csak az a lélek értheti meg, aki megismerte az Istent, és végtelen szeretetét irántunk.”

– baljos –

This webpage use cookies. Cookies stored on your computer.