System message

Titkokat rejt az új magyar zongora

Titkokat rejt az új magyar zongora

Interjú Bogányi Gergely Liszt- és Kossuth-díjas zongoraművésszel.

  • Milyen volt az első zongora, amihez négyévesen először leült játszani?
  • Otthon, a családnak volt egy nagyon régi hangszere. Tulajdonképp az édesapám gyerekkori zongorája volt ez, az első, amin játszottam. Egyébkén a mai napig megvan, és nagyon jól működik.
  • Egy életre szóló találkozás volt. Hogyan szeretett bele a zongorába?
  • Amióta tudom az eszemet, mágnesként vonzott magához. Még csak nem is kifejezetten a hangja, vagy az, hogy zenélni lehet vele, hanem maga a zongora. Édesapám kóruspróbáira – aki karnagy is volt – sokat jártunk be a testvéremmel kicsi gyerekként. Az ott hallott, énekelt darabokat kezdtem el lejátszani otthon. Így fedezték fel a szüleim, hogy ez a hangszer engem érdekel, és talán van is hozzá tehetségem.
  • Tízévesen már a Liszt Ferenc Zeneakadémia hallgatója volt, majd Finnországban és Amerikában is folytatott tanulmányokat. Itt találkozott olyan zongorával, ami nagy hatással volt Önre?
  • Éppen Finnországban voltam, amikor megjelent a Fazioli-zongora. Annyira szokatlan és új volt, hogy csak egyedül én játszottam, tanultam rajta ott. Nagyon felvillanyozott, hogy van egy olyan hangszer, ami egy kicsit másabb hangzású, mint amit megszoktunk. Volt egy érdekes felhangja, főleg a felső regiszternek, amit én jobbnak hallottam, jobbnak éreztem, mint az addigiak.
  • Ezek szerint már tizenévesen is fogékony volt az újítás iránt. Mikor fogalmazódott meg a vágy egy saját fejlesztésű zongora iránt?
  • Nehéz megfogni egyetlen pillanatot, hiszen ez nem egy konkrét döntés, elhatározás volt, hanem hosszú érési folyamat eredménye. Mint zenész is fejlődtem, alakultam, egyre több dologgal ismerkedtem meg. Gondolat- és sejtésfoszlányokból, baráti és szakmai beszélgetések által merült fel aztán egy saját fejlesztésű hangszer igénye.
  • Hangzás, az azt kiváltó mechanika, valamint a külcsín… elválaszthatatlan egység egy hangszerben. Mégis: Önnek mi a legfontosabb ezek közül?  
  • Zenészként nekem a legfontosabb a hangzás, a mechanika pedig annyiból, hogy ez előbbit minél kifinomultabban tudja szolgálni. Azonban a külalak is meghatározó számomra. Volt egy konkrét elképzelésem, hogyan is kellene kinéznie egy új zongorának. Ezt szavakban tudtam megfogalmazni, és később elmondani egy olyan szakembernek, aki meg is tudta valósítani az elképzelést.
  • Majd’ egy évtizedig tartott a fejlesztés, amíg kialakult a Bogányi-zongora első prototípusa. Kik vettek részt az alkotófolyamatban?
  • Bükki Attila zongoratechnikus keltette fel igazán az érdeklődésemet a hangzásért felelős mechanika iránt. (Sajnos ő már nincs közöttünk. ) Ővele sokfelé jártam a világban, s láttam, ahogyan különböző hangszereket megreformál. Több mint tíz évvel ezelőtt aztán volt egy beszélgetésünk, amikor végül kimondtuk, hogy kellene csinálni egy új zongorát. Ebben a „beszélgetős” alapcsapatban Üveges Péter, Szász Csaba és Bükki Attila volt benne, később csatlakozott hozzánk Bolega Attila és Cs. Nagy József. A csapat ma is működik – időközben át is alakult – mert a fejlesztés nem fejeződött be. Amikor kész lett az első zongora – a mai elődje – láttuk meg igazán, hogy milyen óriási lehetőségek rejlenek a felhasznált új anyagokban, s magában ebben a részben hagyományos, részben modern hangszerben. A 2014-ben született első prototípust aztán jelentősen továbbfejlesztettünk. Amint elkészült annak végleges változata, el is kezdtük egy újabb építését, amely már egy nagy koncertzongora volt.
  • A zongora anyagaként a karbon-kompozitot nevezik meg. Mi is pontosan ez?
  • Ezt nem mondhatom el, hiszen ez a zongora „titkának” egyik része. Az elnevezés egyébként azt takarja, hogy vannak benne karbonszálak és emellett még más anyagok is.
  • A külalakot mi ihlette?
  • Már a fejlesztés legelején szó volt arról, hogy én az új hangszernek új külsőt szeretnék. Ezt tartottam a két alappillérnek: a hangzás és a kinézet fejlesztését. A zongora méltóságát meg akartuk tartani, de egy modern, vagány tárgyat szerettem volna látni, s azon játszani.
  • Gyakran hallani a hangszerrel kapcsolatban a „csodazongora” kifejezést, s szeretjük kifejezetten magyar dolognak tekinteni.
  • A sajtóban, médiában valahogy ráragadt ez a név. Az biztos, hogy magyar alkotói vannak, magyar fejlesztés, és van még benne valami, ami kifejezetten magyar, de ezt szintén nem árulom el, maradjon meg a „titok” részeként.
  • Debrecenben a Kölcsey Központban van Bogányi-koncertzongora. Április 24-én, a Kodály Filharmonikusok koncertjén Ön és több más zongoraművész segítségével avatják fel. A hangverseny előtt bő egy órával, a Café Kodály közönségtalálkozón pedig beszélgethetnek Önnel az érdeklődők, valamint testközelből megnézhetik és hallhatják az új zongorát.   
  • Koncert előtt, a közönséggel találkozva meg fogok mutatni néhány különböző karaktert a hangszeren. Érdekes lehet a résztvevőknek az is, hogy betekinthetnek a zongora belsejébe, amely a világon teljesen egyedülálló szerkezetet rejt magában. Az esti hangversenyen Brahms: II. B-dúr zongoraversenyét játszom, amelyet a karmesterrel, Kovács Lászlóval közösen választottunk ki erre az alkalomra. Ez az egyik legnagyobb, leghosszabb klasszikus zongoraverseny, amely egyben egy grandiózus szimfónia is – így a hangszer sok arcát meg lehet mutatni általa.

– KJE –

Café Kodály közönségtalálkozó: 2018. április 24. 18:15 (Kölcsey Központ, Nagyterem)

A belépés ingyenes!

További híreink

A 2018-ban először jelentkező rendezvény programjai szeptember 29-én Debrecenben kezdődnek, majd október 2-ától Budapesten folytatódnak.

A szezon újdonságaként indítjuk el családoknak szóló, szombati napokon megvalósuló koncertjeinket

Két csodálatos nő, két elbűvölő tehetség

A Kossuth-, Liszt- és Prima Primissima díjas operaénekes, Rost Andrea lányával, a szintén operaénekes Harazdy Eszterrel ad koncertet 2018. szeptember 18-án 19.30 órától a Kölcsey Központban.

This webpage use cookies. Cookies stored on your computer.