Sur les Champs-Elysées

A franciák nemcsak a társművészetekben, hanem a zeneirodalom terén is egyéni műveket hoztak léte. Sajátos hangvétel, választékosság és színgazdagság jellemzi szinte valamennyi komponistájukat, függetlenül attól, hogy mely korban alkottak.

Francis Poulenc az I. világháborút követően létrejött francia Hatok néven ismert zeneszerzői csoportosulás tagja volt. Kétzongorás versenyművének inspirációja több rétegű, éppúgy hatott rá Mozart és Ravel, mint a jazz, vagy a Bali-szigeti gamelán zene. Szerkezete, tételrendje a klasszikus hagyományokat tükrözi (Allegro ma non troppo – Larghetto – Allegro molto). A szertelenül lendületes hangvétel ellenére a szerző érzékeny egyensúlyt teremtett a két szólóhangszer, illetve a kísérő zenekar között. A darab hangszerelésében a vonósok szerepe némileg alárendelt, inkább a fa- és rézfúvósok és az ütősök dominálnak.

Maurice Ravel Pavane egy infásnő halálára című művét a párizsi Conservatoire-on folytatott tanulmányai idején, 1899-ben írta. Az eredetileg zongorára szánt rövid kompozíció „felidézése egy pavane-nak, amit egy fiatal hercegnő [infásnő] táncolhatott a spanyol udvarban.” A pavane 16-17. századi páros ütemű, lassú felvonuló tánc, melynek elnevezése az észak-itáliai Padova városára utal, bár egyes források spanyol eredetűnek tartják. A zenekari változatot Ravel 1910-ben készítette el, melyben a különös szépségű, méltóságteljes főtémát megszólaltató kürt mellett a fafúvós hangszereknek és a hárfának szán fontos szerepet. A Pavane megszólaltatásának hiteles dokumentuma egy 1922-ben rögzített felvétel, melyen maga Ravel zongorázza darabját.

Berlioz Fantasztikus szimfóniája a zeneirodalom műfajteremtő alkotásai közé tartozik, a programzene és a vezérmotívum-technika egyik első példája. Az „Epizódok egy művész életéből” alcímet viselő darab partitúrája mellé a szerző leírást is ad, melyben egyértelművé teszi, darabja egy szerelmes fiatal művész kalandjairól és látomásairól szól.  Előképének Beethoven VI. Pastoral szimfóniája tekinthető, mely tömör tételcímeivel és utalásaival már a „külső”, zenén kívüli világ elemeinek megjelenését jelzi. Be is vallja ezt a hatást Berlioz, amikor azt írja, hogy „ott folytattam, ahol Beethoven abbahagyta.” A Fantasztikus szimfónia öt tételes szerkezete is a fenti példát követi. Másik forradalmi eleme a partitúrának a „idée fixe”, a rögeszme téma használata, mely a mű egészének kohézióját biztosítja és a komponista zenei névjegyének is tekinthető. A hangszerelés és zenekarkezelés tekintetében is mérföldkő a darab, mert Berlioz szokatlan és merész hangszínkombinációi kitágítják a nagyzenekar kifejezési lehetőségeit, így előfutárai a XX. század megújuló hangzásvilágának.

Kodály Filharmonikusok Debrecen

Mogyorósi Éva

Debrecen szeretett zongoraművésze, zongoratanára. 1983-89 között megyei és országos zongoraversenyek helyezettje. Diplomáit a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen szerezte. Már tanulmányai alatt sokszor szerepelt zongorakísérőként, 1994 óta elsősorban e tevékenysége révén ismert, de szólistaként is pódiumra lép. 1997 óta a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karán korrepetitor. Különböző országos és nemzetközi fuvolás rendezvények állandó zongorakísérője. 2003-ban és 2012-ben is korrepetitori különdíjban részesült. 2010-ben Artisjus-díjat kapott. A debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakgimnázium és Zeneiskola korrepetitora és zongoratanára.

Boda Balázs

Zongoraművész, zongoratanár. A Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karán diplomázott, ahol 2003-tól korrepetíció és kötelező tárgyak tanára. 1999-ben III. helyezett az Országos Főiskolai Chopin Zongoraversenyen. 2001-2002-ben Grazban tanult. 2012- től zongora főtárgyat tanít a Nyíregyházi Művészeti Szakgimnáziumban. Szólistaként és kamarazenészként gyakran szerepel Debrecen és környéke, valamint Románia hangversenypódiumain. 2016 márciusában kétzongorás koncertet adott Balog József zongoraművésszel a Magyar Rádió 6-os stúdiójában. 2017 májusában szólóestje volt a Magyar Rádió Márványtermében. Feleségével, Mogyorósi Évával gyakran játszanak együtt. Nevükhöz fűződik Csajkovszkij Diótörő szvit kétzongorás átiratának debreceni bemutatója, de Bartók két zongorára és ütőhangszerekre írt szonátáját is többször előadták. Tavaly részt vettek a Kölcsey Központ Bogányi zongorájának avatókoncertjén, ahol Lutoslawsky Paganini-variációit adták elő.